Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)
Bibliográfiai leírások
62. M.[arjaiaki] Kiss Júlia: Miskolc időjárása 1781-ben 90-95. p. Benkő Sámuel (1780-1793), Miskolc város nagyhírű természettudósa 14 éven át folytatta a város időjárásának megfigyelését. Eredményét a Topographia Oppidi Miskoltz című müvében közzé is tette. M. Kiss Júlia ebből a műből közöl két részletet (Részlet a XIX. fejezetből és a XX. fejezet teljes szövege) magyar fordításban. Az első részlet a „miskolci levegő természetéről" szól, a második pedig az 178l-es esztendő időjárását ismerteti januártól decemberig havi bontásban. 63. Szegedi László: Az „aranyszínű lángok" földjén : a Zemplénihegység iparának fejlődése 96-104. p. A Zempléni-hegyvidék sokáig elsősorban boráról („aranyszínű láng") volt híres. A bor mellett azonban még nagyon sok hasznos nyersanyag és ipari üzem található ezen a vidéken. A közlemény ezeket szedi csokorba. Beszámol az új kaolin, bentonit és kőbányákról, ehhez kapcsolódóan a bányamüvelés korszerűsítéséről (pl. új robbantási eljárások). Említést érdemel a Sárospataki Cserépkályhagyár, a Hollóházai Porcelángyár. A porcelán alapanyaga a kaolin, ezért szükséges ennek az ásványnak intenzív kitermelése. De nem hagyhatjuk ki a sorból a Sátoraljaújhelyi Fémlemezipari Műveket, a Hegyaljai Ásvány- és Örlőmü Vállalatot és a Szerencsi Cukor- és Csokoládégyárát sem. 111.: 7 fénykép 64. Boros László: Korráziós völgyek a Harangod területén 105-107. p. Harangod vidékének kialakításában jelentős szerepet játszott a korrázió. (Korrázió= A domborzatot alakító külső erők által szállított törmelék mechanikai koptató tevékenysége. In: Lehmann-Vuics: Földrajzi fogalmak szótára. Bp. 1999. 138. p.) Ennek oka, hogy laza, üledékes kőzetből épül fel e vidék. Az írás bemutatja a korráziós folyamat lefolyását, majd felsorolja a korráziós völgy szakaszait. Ezek a felső-szakasz, közép-szakasz, alsó-szakasz. Végezetül Harangod korráziós völgyeit számlálja meg a szerző. Irodalomjegyzék 65. Farkas Gyula: Séta Párizsban 108-117. p. Farkas Gyula saját párizsi élményeit beszéli el e hangulatos írás keretében. Néhány jellemző adat (pl. településtörténet, iparvidékek, lakosság) felidézése
