Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

Bibliográfiai leírások

1964. 5. 51. Peja Győző: A boldogkőújfalui kőtenger : adatok a kőzetképződés vizsgálatához 3-11. p. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sok földrajzi érdekesség és szépség található. Ezek közül Peja Győző tanulmányában a kőtenger jelenségét vizsgálja. Először bemutatja Boldogkőújfalu fekvését, elhelyezkedését, határterületeit, majd rátér a kőtengerképzödés kialakulásának folyamatára. Ennek több fázisa van: 1. kőtengerképzödésre alkalamas kőzet kialakulása 2. a kőzet előkészítésének időszaka 3. a kőzetdarabok elválása, mozgása 4. a kőtenger pusztulása A négy fázist részletesen is leírja a szerző, de ezzel nemcsak a jelenség természeti szépségét hangsúlyozza, hanem a kőtengerképzödés problémáira is felhívja a figyelmet. 111.: 6 fénykép 52. Jakucs László: Geomorfológiai problémák az Észak-borsodi Karsztvidéken : dolinatípusok és terra rossa szintek 12-23. p. Már korábban is foglalkoztak tanulmányok az Észak-borsodi Karsztvidék geomorfológiájával. Ez az írás csak az újabb keletű vizsgálatokból adódó problémákra hívja fel a figyelmet, nevezetesen a dolinatípusok és a magassági szintek sajátos összefüggéseire, kapcsolódásaira. Három csoportba sorolja a dolinákat; 270-280 m-es szintűek, 310-350 m-es szintűek és 500 m-től magasabb szintűek. E szinteknél bemutatja az adott dolinák jellemző vonásait és elemzi a dolinajelleg fejlődéstörténetének főbb fázisait. Ezek a fázisok a következők: Prepannon fázis, Pannon fázis, Posztpannon fázis, Pleisztocén fázis, Óholocén fázis és Jelenkori fázis. 111.: 1 fénykép, 1 térképvázlat, 1 rajz Irodalomjegyzék 53. Dénes György: A bódvaszilasi Meteor-barlang feltárása 24-30. p. Már 1911 óta sokan tanulmányozták a Szilasi-fennsík zsombolyait, víznyelőit, forrásait. Mindezek összefüggéseit és az ezek mentén kialakult nagy barlangokat 1960-ig azonban nem sikerült felderíteni. 1961 nyarán Dénes György a Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály egyik kutatótáborát ide