Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

Bibliográfiai leírások

gyes vidéke. Ez a kettéosztottság a mezőgazdasági termelés minden területén érzékelhető. A Hernád-völgy termelése minden tekintetben a Cserehát előtt jár. Az encsi járásban komoly intézkedéseket tettek a talajerő utánpótlására és az öntözéses gazdálkodás kialakítására. Pár gondolat szól a kenyérgabona vetési arányáról, a dohány- és takarmánytermelésről. A cikk zárórészében az állattenyésztés gondjait foglalja össze a szerző. 111.: 1 adattábla 38. Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc város lakótelepének fejlődése 100-106. p. „Miskolc története Anonymustól a Domby-térképig" - lehetne az alcíme a dolgozatnak. Miskolc történetét öt fejlődési szakaszra bontja Marjalaki Kiss Lajos. Ezt az öt szakaszt részletesen bemutatja; végigvezetve az utcák és a város határvonalának változásain. E határvonal az Árpádok korában még csak az Avas alatt, a Szinva két oldalán a Pece patak partjáig tartott. Később a helység I. Lajos király birtoka lett, s ettől kezdve erőteljes fejlődésnek indult. A cikk érdekes képet fest Miskolc város településföldrajzi fejlődéséről is. 111.: 1 térképvázlat, 4 fénykép Irodalomjegyzék 39. Tardy Lajos: Az Aggteleki barlang első orosz leírása (1806) 107113. p. Orosz utazók már a 18. század elején érdekes, színes leírásokban számoltak be magyarországi útjaikról. Természettudományi szempontból különösen figyelemreméltó F. Ny. Glinka magyarországi útleírásának az Aggteleki barlanggal foglalkozó része. A cikk szó szerint idézi, ahogyan Glinka végigvezeti olvasóját a barlang földalatti tájain. 111.: 2 fénykép 40. Szabó Gyula: Borsod-Abaúj-Zemplén megye éghajlatkutatásának története 114-123. p. Szabó Gyula tudománytörténeti dolgozata az időjárás megfigyelésének történetét kíséri végig a kezdetektől a meteorológiai állomások és az éghajlatkutatás megjelenéséig. A történeti visszapillantást megyei adatokkal kezdi; ne-