Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

Bibliográfiai leírások

Miskolcon és környékén a 18. században nagy kézműipari fellendülés kezdődött. 1750 után két üveghuta, Ómassán vaskohó, Miskolcon sörfőzde, Hámorban fürészmalom és puskaporkészítő-üzem létesült; a század végén a környéken 15 vízimalom működött. 1868-ban megalakult a Diósgyőri Vasgyár, néhány év múlva a MÁV vasúti javítóműhely, majd később a Sodronygyár, Gépgyár, Hejőcsabai Cementgyár, Téglagyár, Selyemfonoda stb. Ezek az üzemek gyorsan felduzzasztottak Miskolc lakosságát. Az ipartörténet régi szakasza lezárult. 1945-ben egy új fejezet kezdődött el. 111.: 2 fénykép, 3 táblázat Irodalomjegyzék 14. Kovács Mihály: Borsod megye a statisztikai adatok és számok tükrében 43-47. p. Az évkönyv utolsó írásában a szerző összehasonlítást tesz az 1945 előtti és utáni birtokviszonyok megoszlásáról, az ipar kifejlődéséről, az iparban dolgozó munkások számadatairól, a fontosabb ipari termékek (szén, villamosenergia, acélnyersvas, gáz, tégla, cement) termelési eredményeiről. Táblázatokkal mutatja be a termelőszövetkezetek fejlődését, a mezőgazdasági termésátlagokat, a kiskereskedelmi forgalmat és az épülő új lakások számát. Említést tesz az oktatás és művelődés eredményeiről, a kulturális fejlődésről, a dolgozók egészségügyi védelméről és ellátottságáról és a közlekedés fejlődéséről. 111.: 9 táblázat 1959. 2. sz. 15. Kárpáti Zoltán: Borsod a földrajztudományért 3-4. p. Az évkönyv nyitó cikkét -ami kicsit bevezető gyanánt is szolgál- Kárpáti Zoltán, a TIT Borsod megyei szervezetének akkori titkára készítette. Felhívja a figyelmet az írásos ismeretterjesztés fontosságára, majd rátér a földrajzi ismeretterjesztés terén elért eredmények felsorolására. Röviden ismerteti az évkönyvben megjelenő témákat, remélve, hogy ezáltal elérhető "a borsodi táj megszerettetése, alaposabb megismerése."