Faragó Tamás: Miskolc 18-19. századi történetének ajánlott irodalma - Borsodi Levéltári Füzetek 37. (Miskolc, 1999)

Forráskiadványok és feldolgozások, 1918-1944

426. --. 1983.(1929) A matyók. In: Györffy István. Alföldi népélet. Válogatott néprajzi tanulmányok. Bp: Gondolat, pp. 223-250. (A magyar néprajz klasszikusai.) 427. Hajdú Béla. 1934. Miért van Miskolcon vicinális kultúra? Magyar Jövő, no. december 30. 428. Halmay Béla és Leszih Andor, szerk. 1929. Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek. Bp: 719 p. (Magyar Városok Monográfiája, 5.). 429. Heller Bernát. 1926. Három a daru. Ethnographia 37: 57-72. 430. Henszelman Aladár, szerk. 1938. A Borsod-Miskolci OrvosGyógyszerész Egyesület jubileumi évkönyve 1847-1937'. Bp: 33 p. 431. —. 1934. Miskolci Biedermeier. Reggeli Hírlap, no. szeptember 25: 6. 432. Herkely Károly. 1937. Adatok a mezőkövesdi határ kialakulásához. Ethnographia 48: 476-. 433. —.1936. A legényélet szokásai Mezőkövesden. Ethnographia 47: 210-213. 434. —. 1939. A mezőkövesdi matyó nép élete. Budapest: 132 p. 435. Huszár K. 1940. A diósgyőri uradalom erdőgazdasága. Erdészeti Lapok: 184-192, 260-269. 436. Illyés Bertalan. 1931. Lillafüred és környéke. Miskolc: 50 p. 437. Illyés Bertalan és Leszih Andor. 1925. A Bükk. Turistáknak, nyaralóknak, cserkészeknek útmutató. Miskolc: Ferenczi K. 143 p. 438. Jäger Gyula. 1940. Borsod vármegye Erzsébet közkórház. Miskolc. 439. Jäger (Jármai) Gyula. 1935. Borsodvármegye Erzsébet közkórháza. Magyar Kórház 4, no. 1. 440. —. 1937. A borsodvármegyei Erzsébet közkórház betegforgalmi jelentése 1936. Magyar Kórház 6, no. 1. 441. Kalotai L. szerk. 1930. Miskolc thj. jogú város, Borsod-Gömör és Abauj-Torna vármegyék címtára. Miskolc: Ludwig-Janovits ny. 274, 168 p. (Vármegyei címtárak.). 442. Kandra Kabos. 1925. A borsodi nemesinsurrectio 1805-1806ban. Hadtörténelmi Közlemények 26: 177-179.