Nagy Magdolna: I. Rákóczi György és Borsod vármegye, 1644-1648 - Borsodi Levéltári Füzetek 36. (Miskolc, 1998)

[A fejedelem válasza:] Az szokás lévén, az vármegye, az ki begyütt, azért valaki lészen, de válasszanak s küldjenek mellénk parancso­latunk szerint, Czernel s Zákány uramékot mostmár ne várják ar­ra. 2. Az szegénység, kik még valahány faluban megmaradtak, keser­vessen panaszkodnak, valamennyi insolentiát szenvednek az zsákmányosoktul, szintén annyit szenvednek az ónodi és győri ki­járó és kapdosó némely katonáktól. Mellyet tovább nem is szenved­hetnek, el kell futniok téli időn is, ha Nagyságod kegyelmes tui­tiojába oda nem veszi szegényeket. Kívánságok az volna szegé­nyeknek, egy pátens mandátumot ha méltóztatna nékiek adatni, hogy bátorságossan oltalmazhassák magokat. Az kikkel bírnak, azt ők örömest megcselekszik, mert szintén elkeseredtek. Mindazáltal legyen az Nagyságod kegyelmes bölcs dispositioja, mit talál fel azokban a referenálásokban [!]. Nagyságtul mindenekből kegyelmes választ várunk mint Kegyel­mes Urunktól. [A fejedelem válasza:] Erről mind Győrbe s ide parancsoltunk, sőt örzőköt is rendelünk, a' nélkül el legyenek. 23. Decembris. 1644. Ónod.

Next

/
Thumbnails
Contents