Nagy Magdolna: I. Rákóczi György és Borsod vármegye, 1644-1648 - Borsodi Levéltári Füzetek 36. (Miskolc, 1998)

Szovát, 1645. október 10. A fejedelem válasza a megye levelére, amelyben a borsodiak a katonák pusztításairól számoltak be. Eredeti. B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/b. II. I. 78. sz. [Külsőcímzésen.] Spectabilibus magnificis etc. [Papírfelzetes kerek fejedelmi pecsét.] [Külső oldalra felvezetve a kihirdetés helye és ideje: 1645. november 3., aszalói megyegyűlés.] Georgius Rákóczi, Dei gratia Princeps Transsylvaniáé, Partium Regni Hungáriáé Dominus et Siculorum Comes Spectabiles magnifie, generosi, egregii et nobiles fidèles syncere nobis dilecti. Salutem et gratiam Nostram. 2. praeseintis ónodi generális congregatiojából kegyelmetek nekünk íratott levelét vévén, panaszát s az szegénységnek is nyomorúságos állapatját megértettük. Mellyet mi, az kegyelmetek s mind az szegénység részérül tudunk, mert láttuk, s volnának is ugyan helyes ratioink, kikkel mi választ is tehetnénk, de kegyelmeteket annak olvasásával nem terheljük. Csak érthessük, hova való katonák cselekedték azt az feletébb való dúlást, a praedállást, valamiben orvosságát találhatjuk, illendő' módon el nem akarjuk mulatni. Vitézlő nép nélkül is penig az végház nem lehet, kik közzül sokan nem szántván, takarván, ha másunnan is pénze után is nem lészen sustentatioja, ítéletiben veheti kegyelmetek, lészen-e hasznára az végháznak. Az végházakban lakó nemesség és vitézlő rendek, kik nemessi praerogatioval élnek, azok ellen, éljen kegyelmetek az ország statutumival, nem akarván kegyelmetekkel egyetérteni. Az szendrei állapatrul is kegyelmetek informálni ne késsék. Quibus in reliquo gratiose propensi manemus. [...] G. Rákóczi m. p.