Csorba Csaba: Gömör vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 34. (Miskolc, 1993)

Függelék - Magda Pál: Magyar országnak ... leírása (a Gömör megyét leíró részt közreadja Csorba Csaba)

egy Hangony* , melly Heces VárgyéböT jq\* vén , aligmutatja meg magát, már ismét elhagyja á' határunkat. Tsak a'Gortva és Matskás folynak a' déli részeken , a'hol a' Tserháti hegysorból szakadnak; a' Rima, Ballog , Turótz, Jolsva, Tsetnek , Sajó ellenben mind a' Korponai hegysorból veszik eredeteket; nem tsak Gömör Vgyének , hanem az egész Orsz* nak is nagy hasznot hoznak , sok vas hámorokat hajtván ; pisztrángokkal és rákokkal bővelkednek , nkdél f- folyván végtére a' Sajóval egyesülnek, melly Putnokon alól által megy Borsod Vgyébe, Ez szomorú emlékezetét feltartja a' Tatárokkal volt ütközetnek. A* Garant is a* Vgyénk adja Zólyom és Bars Vgyének mindgyárt a' Király hegy alatt, mellyböl veszi eredetét nny f. vévén útját. A' déli része Gömör Vármegyének a' Rima Szombatnak's Tornallyának búza földje; az északi része ellenben középszerű termékenységgel bir, 's szorgalmatos mivelést kivan; legsoványabb a'Garan mellyéke , de nem olly terméketlen (mint a'

Windisch Geographiájában olvassuk) ^hogy a' lakosoknak tömött zab kenyérrel (bérben Jprtberbrob) kellene megelégedniek. Sok esztendőkig laktam , sokat utaztam az egész Vgyébé , találtam is az északi részein (Dopsina körül 's szomszédságában) sovány földeket, de zab kenyeret soha sem láttam , hirét sem hallottam. Ha tán valaha jön olly idö mellyben hozzá nyúl a'Gömör Vgyének lakosa a'zab kenyérhez, akkor a' Pozsony Vgye lakosa is bizonyosan zabot visz a' malomba. Suum cuique ! Mérsékletes éghajlatja van , mert könnyebben hozá férhet a' Sajónak , Rimának és más folyónak völgyeiken fel jövő déli meleg, mint az északi hideg szél, melly ellen oltalmazzák a'Vgyénket az északi részén lévő magas hegyek. De annál nagyobb változásokat, és zivatarokat oltoanak a' levegőben, a' maga«