Csorba Csaba: Gömör vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 34. (Miskolc, 1993)

Függelék - Magda Pál: Magyar országnak ... leírása (a Gömör megyét leíró részt közreadja Csorba Csaba)

jielf jobb partján , azután a' kis Hailetzen, a

lnl felemelkedvén a' Tsertova Holára a' Pozsáló (Volovetz) és az TJhornai hegytetején a' fípitykéig. Innét fut délfelé Kánóig napkre hagyván Torna Vgyét. Kánótól a* M. Zabar határáig úgy megy , hogy Borsod Vgye nk. délre esi b. Zabaion alól délfelé tsak egy kis része a' Vgyenknek nkleti Heves Vgyét. Innét a' httárunk alsó része íurlsa kanyarodásokkal, a' felső része egyenesebben megy Nógrád Vgye szomszédságában észak felé Forgátskáig ; innét foly tat] 4. útját a' Rimza hegyig, n-nyra hagyván Zólyomot ; Ramza mellett egy hegyes szegletet formálván egyenesen nk felé fut a* Király hegyig Lip tó szomszédságában. 2. Természeti állapotja. Gömör Vgyének sok , 's nagy részént kősziklás hegyeit eredetekre nézve 3 részre osztom. Egy része t. i. veszi eredetét a' Nyitrai, más a' Korponai h egy sorból , harmadik a' Nógrádi Ts er hátból. a. A' Nyitrai hegy^ort §37 2. §. 432. §4* 2. $402. menni láttuk a' Király hegy ig. Lzen nevezetes .^000 lábnyom magasságú hegy, melly nagyobb részént a' Vgyénkhez tartozik , 's a' mellynek töve egész Magy. Országban legmagasabb tájék ; ezen hegy nk dél felé két hosszú i^gakac hotsát, mellyek. a' Göllnitz folyónak keskeny völgyét formálják ; a* felsőt magának tulajdonítja Szepes Vármegye ( §.602) az alsó nagyobb részént minket illet , noha S/epes és Torna Vgyék is vesznek részt benne. Ez . nem messze a' Király li e sry t <> l Hron a Vrchnek , tovább Dopsina felett Sehvartzenbergnek és Langenberfrnek , Oláhpataka felett Babinának neveztetik (szép , magas, gö mbölyü hogy a' Veszvérésig nyúló ágával), e* mellett van a' Stromis és a' Szulova , melly utolsó hegyen által visz az Tglai ut, Szulován alól esik a' Tsertova hol a' magas és kopasz Pozsáló.—• O melly pillantás!— Engedd meg kegyes Olvasó ! hogy egy szempillantásig itt