Csorba Csaba: Gömör vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 34. (Miskolc, 1993)

Függelék - Vályi András Gömör vármegyei szócikkei (Válogatta: Csorba Csaba)

Gömör Vármegyében Jáno­sinál Rimaszombat alatt : két ménfőidnél tovább meg tartya folyását, míg Lénárt­falvánál a' Sajóval egy^ye­síttetnék, mellyel essos ídOk alkalmatosságával kárté­konykodó vízzé válik. 40"ik. Balog yi^s. Ered Hont Vármegyében, és az egész völgyneK,mellyen foly, nevezetet szolgáltatott, mert ettől hívják Balog Völgyé­nek; ez is Lénártfalvánál foly a' Sajóba. 5dik. Túrot^ vi{e. Ered a' Kis Honti hegyek között, 's minekutánna tsavargó fo­lyásával e' Vármegyének né­melly helységeit nedvesítette Bunyánál Putnok Városa fe­lett egyesül Sajó vizével. 6dik. Tseremosno. Kü­lömbféle kút főkből szárma­zik Torna Vármegyében, 's Derne víznek is neveztetik , azután Krasznahorka felett, Patsa, és Hosszú réti tser­mellyekkel öblösödvén, Ber­zéte mellett foly a' Sajóba. 7dik. Jolsva yi%e. Ered a* Murányi hegyekben , 's Mu­rány vizének is neveztetik „ négy mértföldig tartó folyá­sa után Beretkénél egyesül Sajó vizével. 8dik. Csötnek, vagy Cser­nek yí[e 9 Ered Tserna Le­hota felett, a' honnan Cser­nek felé foly le, 's innen Pelsotzfelé, két mértföldnyi futása után, lessz egyé a' Sa­jóval; mind ezek a' vizek, kulömbféle halakkal, és jó ízS rákokkal bővelkednek. Levegője e' Vármegyének kiváltképen egésséges vala­mint lakosai is. Földgye ter­mékeny kivált a' Balog völ­gyén , 's Sajó vize menté­ben, hidegebb részeiben pe­dig jó legelőt szolgáltat. Bo­rai Borsod Vármegye felől meg lehetősek, és a' testnek táplálására alkalmatosak ; nevezetesebbek pedig a* Ra­gályi, Zubogy7, Keleméri, és más némeíly helyeken termetr borai, mellyek a' N. Hont Vármegyebéliekhez majd hasonlítanak. Kertyei, és gyíimöltsösei gazdagok, 's rozelekje is nevezetes, úgy mint a' S^ilit^ei borsó 's a' t. Marháik is jelesek, méhei hasznosak, a' felsőbb része pedig e' Megyének melly terméketlenebb kü­löbféle bányákkal táplallya lakosait, 's vasa kiváltké­pen híres , és a' Diós Győ­rihez majd hasonlító. Neve­zetes barlangja is van ,. mel­lyet lásd Agtelek nevezet a­latt. Közönséges lakosai rész szerént föld mivelésböl, rész szerént kereskedésből élnek, ugyan is némellyek Tokaj­ból sót hordanak Rosnyó vi­dékjére , 's ott nyereséggel

Next

/
Thumbnails
Contents