Csorba Csaba: Abaúj - Torna vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 33. (Miskolc, 1993)

Abaúj-Torna vármegye a 18. század végén (Csorba Csaba)

E sorok írója évtizedek óta szívügyének tekinti a felsorolt alapművekgyűjtemények mielőbbi kiadását,

8 hiszen ezek nemcsak a 18-19. század történetének kutatóit érdekelhetik, hanem legalább annyira fontosak a közép- és török kor búvárai számára is. Bél Mátyás Borsod leírását jórészt lefordította s részben kiadásra előkészítette Tóth Péter. Abaúj egy részét is ő fordította le, csakúgy, mint Gömört. Hátra van még Zemplén. A lényeg azonban az, hogy egyik kéziratos fordítás sem teljes és nyomdakész, ezért nem jelenhetett meg. A Mária Terézia-kori urbáriumokból eddig Borsod jelent meg, Zemplén kiadásra vár, hasonlóképpen Gömör is.

9 Abaúj-Torna, Borsod, Gömör, Zemplén 1780-as években készült katonai felmérésének térképlapjai fekete-fehér fotónagyítások formájában immár egy évtizede hozzáférhetők a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban. Az egyes falvak belterületét ábrázoló válogatott térképvázlatok közzététele megkezdődött.

10 A térképhez szorosan kapcsolódó katonai országleírások kiadása 1990-ben kezdődött meg. Eddig Zemplén és Borsod jelent meg.

11 Abaúj-Torna és Gömör fordítása évek óta nyomdakész, kiadásának gyorsítását a levéltár pénzügyi lehetőségei befolyásolták. A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyét alkotó történeti közigazgatási egységek vonatkozásában Pesty Frigyes helynévtárának kiadása az 1980as évek elején kitűzött kutatási program lett. A három megyei közgyűjtemény (múzeum, könyvtár, levéltár) közös vállalkozásában eddig elsőként Borsod megyét magábafoglaló kötet jelent meg. A folytatás azóta is várat magára, noha a hírek szerint egy évtizede dolgoznak rajta, vagy kész(?) Abaúj-Torna, Gömör-Kishont megye. Terveink között szerepel Fényes Elek Abaúj, Torna, Borsod, Gömör és Zemplén megyét bemutató leírásának

12 közzététele is, csakúgy, 1970-ben Debrecenbe, a Déri Múzeumba kerülve szorgalmazásomra szerezte be a múzeum Bél Mátyás Bihar-leírását, Pesty Frigyes helynévgyűjtése bihari kötete mikrofilmjét. Csak azt sikerült elemem Dankó Imre segítségével, hogy Bél Mátyás megyeleírása megjelenjen, ez is egy évtizedet vett igénybe (kny. Bihari Múzeum Évkönyve. Berettyóújfalu, 1980. 51-107.) A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye (1770). Közreadja Tóth Péter. Miskolc, 1991. ^A térképek fekete-fehér másolatai a színes eredetihez képest nehezen használhatók, mert vannak olyan jelek, amelyek teljesen azonosak, csak színben különböznek. A katonai leírásokat közreadó zempléni kötetben 38, a borsodiban 10 település belterülete térképrészletének átrajzolása jelent meg, hogy ezzel is segítsük a helytörténeti kutatást. Jelen kötet 61 település-térképet tartalmaz. 'Borsod vármegye katonai leírása (1780-as évek). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 31. Fordította: Barsi János. Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta: Csorba Csaba. Miskolc, 1990. - Zemplén vármegye katonai leírása (1780-as évek). - Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltári Füzetek 32. Fordította: Barsi János. Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta: Csorba Csaba. Miskolc, 1990. *Lásd 3. lábjegyzet. A kis terjedelmű füzetek néhányszáz példányban történő megjelentetéséhez pénzügyi támogatásra lenne szükség. Természetesen a hasonmás kiadásokhoz elenged-