Csorba Csaba: Zemplén vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 32. (Miskolc, 1990)

Zemplén a XVIII. század utolsó harmadában

A katonai térképekhez kapcsolódó országleírás szövegét most tesszük közzé. Igaz ugyan, hogy ez a forrásanyag csak a térképekkel együtt értékeLhető, elemezhető igazán, de így, a színes térképek nélkül is jól hasznosítható, s közzététele már igencsak régóta aktuális. Azért sem közömbös az immáron több mint két évszázaddal ezelőtti felmérési rendszer megismerése és megismertetése, mert ez az első olyan részletes adatbázis, amely alapja lehet egy a napjainkig ivelő adatsornak, amely alkalmas folyamatok, trendek kimutatására adott területek, települések vonatkozásában. Erre nemcsak a történészeknek, hanem a mai gazdaság- és társadalomszervezéssel, közigazgatással foglalkozóknak is nagy szükségük lenne. A II. József-kori felmérés időszakában Zemplén népessége 452 településen élt /legalábbis ennyit mutatott ki a népszámlálás/. Ezeket összességében mintegy 210 ezer ember lakta, kb. 30 ezer házban. Mind az akkori, mind a mai fogalmak szerint a települések többsége kistelepülés, egyenként ezer alatti lakossal. Mindössze 26 olyan település volt, amelynek lakossága az ezret meghaladta. A mezővárosok száma 26, ám a két szám csak látszólag fedi egymást. Valójában az említett mezővárosok közül hétnek a lakossága az ezret sem érte el, s a többié is alig haladta meg. Három-négyezres település alig akadt mutatóba, s az ötezret egyetlen zempléni város lakossága sem érte el. A megye legfejlettebb része a hegyaljai mezővárosok övezete. Az északi rész, a magasabb hegyek világa elmaradott. Az erdőkben, részben patakvölgyekben vezető utak csak időszakosan járhatók. A faházak csoportjából kimagasló templomok /ahol egyáltalán volt templom/ is jórészt fából épültek, sokszor roskadozó, szánalmas tákolmányok. A 452 településnek nem sokkal több mint a felén, 260 faluban említ meg templomot a katonai összeíró. Az adat nagyságrendileg feltétlenül elfogadható, hiszen mint kiemelkedő szilárd építmény, a templom katonai szempontból olyannyira fontos volt. hogy aligha feltételezhető, az összeírok sorozatos hanyagságból "megfeledkeztek" említéséről /más építményeknél effajta hibalehetőség már inkább feltételezhető/.