Csorba Csaba (szerk): Bosod vármegye katonai leírása 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 31. (Miskolc, 1990)
Forrásközlés
marad vissza, amik csak nagyon ritkán száradnak ki. Az ezeken való átkelés fáradsággal jár. A. Az erdő Szikszó és Sajóvámos között alacsony törzsű, de sűrűn benőtt, úgyhogy csak az utakon lehet benne közlekedni, ez az erdő tölgyből és bükkből áll. 5. A mezők, azok kivételével, amik a hegyekben vannak, mocsarasak, ezek közül csak meleg nyarakon szokott néhány annyira kiszáradni, hogy mindenütt át lehessen rajta kelni. Ezeken a mezőkön gyakran 6-7 láb magas víz áll. A mocsarak sohasem száradnak ki, és mélységük miatt nem lehet rajtuk átkelni. 6. Bár az utak a hegyekben kövesek, mégsem hasznavehetetlenek. Az, amelyik a síkságon visz, nyáron száraz időben jó, de ha a folyó kiönt, az utazás egészen lehetetlen. Az utak a magaslaton Szikszó és Sajóvámos között mindig jók. 7. A szentpéteri szőlőhegyekről az egész völgyet át lehet tekinteni. Ezekről a hegyekről be lehet lőni a helységet. A Sajó és Sajóvámos közti magaslatok előnyösebbek, és mindkét völgyet be lehet róluk lőni. Térkép: Bm.T.191/2. (XVIII.század vége), Bm.T.191/3.(XVIII.század vége). PÁLFALVA (Pál Falu) Col.21.Sect.12. 1. Kelecseny 1, Sajóvámos 1/2, Vadász 2 3/4, Sido 2 óra. 3. A Sajó folyó szélessége egyenetlen, 8-14 ölet tesz ki, a partja ideiglenes, mélysége 4-6 láb. A Bódva tulajdonságai hasonlóak, a régi Sajó kisebb, de mégis ugyanolyan mély. A Baran- gos szélessége tíz öl, mélysége 5-7 láb. A folyók tavasszal, de különösen ősszel annyira ki szoktak önteni, hogy az egész völgy egy tóhoz hasonlít, és az ezen való átkelés sok időt vesz igénybe. Amikor ezek a vizek ismét levonulnak, nagyon sok mocsaras hely marad vissza, amik csak nagyon ritkán száradnak ki. Az ezeken való átkelés fáradsággal jár. 4. Az erdő Szikszó és Sajóvámos között alacsony törzsű, de sűrűn benőtt, úgyhogy csak az utakon lehet benne közlekedni, ez az erdő tölgyből és bükkből áll. 5. A mezők, azok kivételével, amik a hegyekben vannak, mocsarasak, 38
