Hőgye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén Vármegye Levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 30. (Sátoraljaújhely, 1990)

1801. május 20. Sátoraljaújhely Kazinczy József özvegye Bossányi Zsuzsanna pártfogást kérő levele fia, Kazinczy Ferenc szabadulása ügyében. Ártatlanságát bizonygatja, felsorolja Kazinczy korábbi működését, érdemeit. A megye pártfogással küldi fel a Helytartó Tanácshoz a kérelmet. Az anyai kérelemre /melyet a levéltárban megtalált Kazinczy/ 1823. május 3-án a következőket jegyezte fel: "Nem gyaníthatok egyebet mint azt, hogy ez a sovány Esedezés annak a másiknak példája szerint volt nem tudom ki által dolgozva, amelyet ezelőtt már Udv. Agens Bujanovics Úr nyújta-be ö Felségének és amellyért az Anyámtól ez az Udv. Agens ÖTSZÁZ forintot kívánt pengő pénzben. Ez a gyanúm onnan ered, hogy a Szulyovszky Menyhért gyermekeinek itt következő Esedezések is ezen kapta szerint készült, és minden ami itt áll, Bécsi Deákságra mutat inkább, mint Magyarországira. A Béke ezen eszt. megköttetett, s én 1801. Június 28dikán a Munkácsi Várból szabadon eresztettem, minekutána (elfogattatván az Anyám házánál Alsó-Regmecen 1794. Decemb. 14dikén) Budán, Brünnben, Kufsteinban és Munkácson KÉTEZER HÁROMSZÁZ NYOLCVANHÉT napot töltöttem-el nekünk Magyar foglyoknak sok tekintetekben kedvező, de még is keserves fogságban. Német rabok naponként négy xrt kapnak, s nincs semmi ruhájok, semmi ágybéliek, eggy szalmazsákon és eggy pokróczon kívül, s foghelyeiknek küszöbén soha túl nem lépnek. Nekünk szabad volt úgy élnünk, ahogy erszényünk bírta, saját ruháinkba öltözködnünk, s gyakorta ki valánk hordva, de mindég eggyenként, a napra. Velem háromszáz darab könyv volt. Melly hasznát vehettem volna azoknak, ha az a gondolat, hogy meg nem határozott időre küldettem oda, minden második sor olvasása alatt mint eggy gyilkos tőr nem vert volna keresztül; s ez a gondolat annál irtóztatóbb volt, mert ott olly rabot láték (a Brünn mellett emelkedő Spielberg várban), aki HARMINCZNÉGY eszt. olta szenvede rabságot. Kufsteinből 1800. Június utolsó napjaiban Fiorella Antal Franczia Generális és Chipault Franczia Huszár Óbester társaságában menénk Prágáig és onnan vissza a MargitSzigetéig Buda és Pest között; Munkácson pedig Qbristlient. Báró Riedele András volt szomszédom, ki eggykor Tanítója s Nevelője volt a most uralkodó Császárnak. -