Hőgye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén Vármegye Levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 30. (Sátoraljaújhely, 1990)
Arany János főtitkár és Csengery Antal akadémiai másodelnök levele Zemplén vármegyének a széphalmi Kazinczy-kert ápolása ügyében tett kérelemre: "Tekintetes Megyei Közönség! A Magyar Tudományos Akadémia Igazgató Tanácsának folyó évi October hó 27-én tartott ülésében tárgyaltatván a Tekintetes Megyei Közönségnek az 1872-ik évi September 5-én tartott közgyűlésből, a Kazinczy féle emléképület és kertre vonatkozólag, Akadémiánkhoz intézett megkereső levele: szerencsénk van arra az Igazgató Tanács válaszát következőkben fejezni ki. Az Igazgató Tanács sajnálja leginkább az épületnek befejezetlen s a kert elhagyott voltát, s az egész alapítványi ügynek ily sajnálatos helyzetbe jutását. Azonban sem az Igazgató Tanács, sem az Akadémia ez alapítvány kezelője nem volt, az az ünnepély, melyet az Akadémia dicsőült Kazinczy Ferencz emlékére, saját jelentékeny költségén rendezett ez alapítványtői külön álló dolog. A gyűjtést az Akadémia elnöke gr.Dessewffy kezdette ugyan, s ő egy általános az Akadémia körén kívül alakított bizottsággal folytatta, de az Akadémia vagy annak Igazgató Tanácsa, mint olyan, sem a gyűjtésben, sem a gyűjtött összegről való rendelkezésbe be nem folyt, jegyzőkönyveiben semmi ilyennemű intézkedésnek nyoma nincs. Hogy az alap részére vett birtok az Akadémia nevére íratott a telekkönyvben, annak valószínű oka, hogy gr.Dessewffy ez által vélte aztleginkább biztosíthatni, oly időben, mikor az írói segélyegylet részére gyűjtött pénzeket is elkobozták. Csak midőn az Akadémián kívül álló Kazinczy-alap bizottság elnöke gr.Dessewffy, jegyzője Bérczy Károly és több tagja meghalt, midőn néhai báró Eötvöshöz, mint az Akadémia elnökéhez, kit egyszersmind a Kazinczy-bizottság elnökének is vélt a közönség, mindennemű a Kazinczy-alapítványra vonatkozó igények intéztettek, az ő kérésére határozta el magát az akadémiai Igazgató Tanács, hogy a mondhatni gazdátlan alapítvány ügyének mibenlétét megvizsgálja, azt pedig, hogy kezelését is átvegye, a vizsgálat eredményétől függeszté föl. Attól fogva hozzákezdett e minden irányban bebonyolított ügy tisztázásához - melynek zavarait nevelte az, hogy a volt jegyzőkönyvei, jegyzője halála után nem voltak feltalálhatók - az alapvagyon számadásait kezdet-