Hőgye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén Vármegye Levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 30. (Sátoraljaújhely, 1990)

Kazinczy Bálint szegénységi bizonyítványt kért: "Tekintetes Nemes Vármegye! Magam s Testvéreim néhai Kazinczi Kazinczy Ferenc és néhai szendrői gróf Török Sofia árvái nevében, mint ezeknek törvényes meghatalmazottja, bizonyos pörös ügyünket újítani akarván; minthogy e végre pörújításra kegyelmező legfelsőbb királyi parancsra vagyon szükségünk, annak azonban 200 Pengőforintra rugó díját általános szegénységünknél fogva letenni képesek nem vagyunk, hogy azon legfelsőbb királyi parancsnak díj nélküli kegyelmes kiadathatásért sikerrel folyamodhassak, bátorkodók a Tekintetes Nemes Megye előtt alázatosan esedezni, méltóztassék köztudomásra lévő elhagyatott szegény sorsunk felől szokott Bizonyítványt hiteles alakban kegyesen kiadni. Mély tisztelettel maradván Pesten 1842. Oeczember 12-dikén. Tekintetes Nemes Vármegyének alázatos szolgája Kazinczy Bálint." IV. 1001/h. Loc.351. No.235. 95. 1842. december 21. Sátoraljaújhely Kazinczy Bálint kérésére a Zemplén vármegyei közgyűlés szegénységi bizonyítványt adott ki a Kazinczy-örökösöknek. "Felolvastatott Nemes Kazinczy Bálintnak úgyis mint néhai szüleitől Vitézlett Kazinczi Kazinczy Ferenc és Szendrői Gróf Török Sófiátol született árva testvérei meghatalmazottjának az eránt bé nyújtott folyamodása: hogy vagyonbeli állásokról, bizonyos pörös ügyük újítása tekinteíiből szükséges hiteles Bizonyság Levelünket kiadatni méltóztatnánk. Minthogy pedig törvényes és igazságos kérését senkitől is megtagadni nem lehetne, miután a folyamodó árvákra nézve köz tudomásunkra lenne, hogy ezen árvák Néhai Édes Atyjok a világi gazdálkodással semmit nem gondolva egész életét a tudományok mívelésébe és így a Királyi Felség és Honná s a Köz jó előmozdításába töltötte le, annyira, hogy háza népe fenntartására tett kölcsönzések miatt végsőleg lakháza is bírói foglalás útján elvétetett, így később özvegye Szendrői Gróf Török Sófia élte utolsó napjaiban csak jó Atyafiai és Felebaráti segedelmekből nyerhette meg élelmét. Ily állásában a körülményeknek a nevezett folyamodó árvák valóban szegény sorsok köztudomásunkra lévén, ennek valóságáról hiteles jegyzőnk