Hőgye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén Vármegye Levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 30. (Sátoraljaújhely, 1990)

A Csécsi János által készített országgyűlési napló Kazinczy Ferenc másolatában 76 oldal latin és magyar nyelven, pontosan követi a Csécsi professzor szövegét, de ahol Kazinczy ismerete eltért Csécsiétől, ott megjegyzéseket, pontosításokat tett. A következő előszóval egészítette ki a naplót: "Az Olvasóhoz. Prof.Csécsi Jánostvalamelly gazdag Úr magával vitte a Széchényi mezőn (Nógrád Vármegyében) tartott Conventre, hogy amit ottan látni és hallani fog, írná meg, s ennek köszönhetjük e híreket. De Csécsi sem deákul nem tuda, amint kelle, sem azt nem, hogy az illyeket megírni mint kell. Azonban jegyzései még is érdemlék azt a fáradságot, hogy lemásoljam és a Megye Levéltárjába betégyem, s legalább azt tanuljuk belőle, hogy ott kik voltak jelen, s szóban mi forgott. - Szomorú idők, s ki nem borzad meg látván a gonoszság játékait. - Újhely, 1630. Áprilisnek 23 dikán. Kazinczy Ferenc." (Fasc.218. No.201.) Szelepchényi György és Nádasdi Ferenc 1668-ban Zemplén megyéhez írt levelére a következő megjegyzést tette: "A Prímás és az Ország Bírája két személyben eggyütt viselték a Királyi Helytartói méltóságot. Egyéb eránt Nádasdira azt jegyezzük meg, hogy ez volt az, akinek feje Bécsben 1671. April. 30 d. elüttetett, s fijai, büntetésül, Herr von Kreutz-nak neveztettek el a Nádasdy név helyébe." (Fasc.224. No.257.) A Transilvania címszóhoz megjegyezte: "Bocskay István Fejedelem Kassán 1606. Decemb. 28 d. hala meg.Az követőjének Homonnay Bálintot óhajtotta, de az Erdélyiek Homonnay Drugeth Bálintnak ipát, a köszvényes Rákóczy Zsigmondot választák meg." (Fasc.228. No.84.) Az újhelyi pálosok és piaristák megtelepedéséről a következőket írta: "A Sáros-Patakon is múlatni, sót lakozni szerető II.András Király a Paulínusoknak Toronyán, eggy órányira Újhelytől, 1221. Klastromot építe. Az a Tatárok berontása alatt 1241. elpusztult, s IV. Béla őket visszahozta, nem Toronyára, hanem Újhelybe, hol nekik a Városon kívül, eggy közel erdőben, új Klastromot építe 1258, mely még most is áll, de régen nem már az erdő, melynek helyén azolta a város vonult fel észak felé. Ebben laktak ők 17B7-ig, midőn Szerzeteket II.József Császár eltörlé. Helyekbe 1789. Július 5 d. a Piaristák Tokajból hozattak által, a Grammatical Oskolák tanítására, honnan egyenesen az Academiai oskolákba léphessenek tanítványaik." (Fasc.233. No.13.)