Hőgye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén Vármegye Levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 30. (Sátoraljaújhely, 1990)

nem engedni a Földes Urakon áll. - Minden kiáltja, hogy ez a firka koholmány

." (Fasc.189. No.50.) 1665. évi vallási sérelmekhez megjegyezte: "Báthory Zsófia Catholikus szülék gyermeke volt, de a fejedelmi menyegzőért vallását elhagyta. Meghalván Fenes és Gyalu mellett vett sok sebeiben férje 1660. Június 7d., visszatért előbbi vallására, s egyetlen fiját Ferencet abban nevelte; a Prédikátorok jövedelmeit elszedte, a Templomokat elfoglalta, a Pataki Collegium Professorait és az egész iskolát elűzte, elszélyesztette." (Fasc.189. No.73.) Szirmay Antal levéltárnok tévedését így magyarázta Kazinczy: "így tette a Jegyzést a darab hátán Méltóságos Szirmay Antal Úr; azonban az Instantianak a Helvetica Confessióhoz semmi köze. Azt egy Gálszécsi és egy Terebesi Lakos nyújtá be, bizonyos két ökör eránt. Az ily botlások a munka rettentő sokaságában elkerülhetetlenek. Azonban azt itt meg kelle jegyezni, hogy aki rajta felakadna, érthesse, a botlás honnan ered." (Fasc.190. No.178.) Bethlen Gábornak Zemplén megyéhez írt leveleire a következőket írta: "... Bethlen Gábor Erdélyi Fejedelem, ki, amint tudva van, elfoglalá 1619. Kassát, a felső Városokat, szinte Pozsonyig, s ott a Koronát és Palatínus Forgács Zsigmondot, s így 1619. October Ildikén Magyar-Ország Fejedelmének, a Beszterce Bányai Diaetán pedig 1620. Aug.25dikén épen Királynak kiáltatott ki." (Fasc.192. No.82.) Józseffalva 1770. évi urbáriumára megjegyezte: "Józseffalva Sáros-Patak mellett II.Józsefnek uralkodása alatt épült sváb helységecske." (Fasc.194. No.301.)