Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

1924. június 21. Jegyzőkönyv a református főgimnázium tanári üléséről . 3. Az igazgató előterjeszti, hogy a június 13-iki tanári széki ülés határozata szerint e tanácskozás tárgya véleményt mondani és javaslatot adni a közoktatási tanács tervezetéről, amely szerint gimnáziumunk reálgimnáziummá szervezendő át. Anélkül, hogy a tanári kart a megalkotandó véleményében befolyásolni akarná és konkrét javaslatot kivánna tenni, a maga részéről csak mintegy emlékeztetésül jegyzi meg azt, hogy a tanári kart a véleménye kialakitásánál és a javaslattételnél nem szabad, hogy egyoldalú tekintetek vezessék. Mert bár értékeljük és megbecsüljük a mult szép hagyományait, amelyek a magasabb művelődési elérésére szolgálnak, még sem szabad elszakadni az élettől és egy esetleges elméleti jelentőségű állásfoglalással az iskola életképességét tenni kockára, amelyhez sok tanár existenciája is kötve van; már pedig a humanisztikus iskola készülő tanterve távol látszik állani az élet gyakorlati követelményeitől. Egyedülálló iskolát, amely esetleg főiskolával is kapcsolatos, előreláthatólag nem fenyeget az elnéptelenedés és az azt követő beszüntetés veszedelme, de egy versenynek kitett iskolánál, ahol még az egyházkerület részéről sem remélhető esetleges elnéptelenedés esetén a minden áldozattal való fentartás - minthogy maga is iskolaientartó - szükségesnek látszik az átszervezést fontolóra venni. Anélkül tehát, hogy a humanista gimnázium elismert és kétségbe sem vont pedagógiai és kulturális jelentőségét kisebbitenők , a tervezet szerinti átszervezés a gyakorlati élet követelményei szempontjából kívánatos, a mi viszonyaink és lehetőségeink szempontjából nem veszedelmes. ür. Jégh Gyula felszólalásában ellenzi a reálgimnáziummá való átszervezést, mert a reális neveléssel szemben a humanisztikus nevelés adja meg a finomabb műveltség alapjait; a klasszikái nevelést pedig klasszikus nyelvek tanítása nélkül elérni nem lehet. - Az európai humánum a klasszicitásban gyökerezik. - A két nagy európai nemzet - angol es német - példája mutatja, hogy humanisztikus képzés és nevelés s a görög szellem megbecsülése és ápolása mellett is lehet egészséges és nemes reálizmusra szert tenni,