Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

A tanári kar a bejelentéseket tudomásul veszi. 1919. augusztus 25, 1. Az igazgató előterjeszti, hogy a mai értekezlet egyedüli tárgya eljárni azon megállapodások szerint, amelyeket a miskolczi tanítóság augusztus 24-ikén tartott értekezletén hozott, 'Togy önmaga vizsgálja meg tagjainak november 1. után bármi téren kifejtett működését, A közel múltban letűnt proletárdiktatúra alatt tanárok is voltak önkéntes vagy kényszerű működésükkel a rendszer szereplői közt. Maga 8 vallás- és közoktatásügyi miniszter s közoktatás egész vonalán vizsgálat tárgyává teszi a tanítóság minden ténykedését, nem mentek-e azok elítélendő túlzásokba, vagy nem emelhető-e azok alapján kifogás az illetők hazafias, erkölcsi, politikai és társadalmi magatartása ellen? Az eljárásnál az a vezető elv, hogy senkit méltatlan bántalom ne érje s ne kapjon nagyobb büntetést, mint amilyet a vétség fokához képest érdemel. Ez a gondolat vezette a miskolczi tanítóságot aug. 24-ikén tartott értekezletén, amikor az iskolaközi igazoló eljárás gyakorlatba hozását határozta olyanformán, hogy minden egyes iskola tantestülete a maga körében titkos szavazással állapítsa meg tagjairól külön-külön, hogy az értekezlet által megállapított szempontok szerint u.m. iskolai működését hazafias, vallási és erkölcsi szempontból, viselkedését tanártársaival és felettes hatóságával szemben, magatartását a közélet terén nem kifogásolja-e? A testületek tagjaikról való vélekedésüket jegyzőkönyvbe foglalva, az iskolai ajonkint alakult igazolóbizottsághoz küldik, amelybe minden testület 2-2 tagot küld. A bizottság a nyert adatok s a szükséges kihallgatások alapján bizonyos megállapításokat, - tehát nem birói funkciót - végez, amelyet a politikai hatóság rendelkezésére ajánl fel abból a célból, hogy az az eljárását az egyesekkel szemben ezek alapján folytassa, hogy senkit alaptalan vádaskodás alapján méltatlan üldözés ne érjen... Tanári karunk körén belül is voltak az aktuális kérdések és események, az uralomra jutott elvek és felfogások felett bizalmas eszmecserék, de sem ezek közben, sem iskolai és közéleti té-