Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

e5perességi gyűlés előtt. Az iskola igazgatóját a közgyűlés választota. A tanárokat az iskolai tanács ajánlata és a presbitérium kijelölése után szintén a közgyűlés választotta. Bár a gimnázium fenntartásához a hegyaljai esperesség és a Tiszai Egyházke­rület is hozzájárult, az egyházközség anyagi nehézségei miatt nem tudott e­leget tenni az 1850-ben Magyarországon is életbelépő új tanügyi szabályzat, az Entwurf követelményeinek, amely a négyosztályos algimnázium számára is lega­lább hat tanár alkalmazását írta elő. Az evangélikus gimnáziumban viszont ez időben mindössze két rendes tanár tanított, akik közül az egyik az igazgató volt és még két tanári állás szervezésére is csak évekkel később került sor. Ezért a pestkerületi tanhatóság felszólította az iskolát, hogy alakuljon át állami gimnáziummá vagy reáliskolává. Miután az egyház ezt visszautasította és az Entwurf követelményeinek minden áldozat ellenére továbbra sem tudott eleget tenni - sőt anyagi erői 1853 után tovább csökkentek, mivel katolikus tanulókat ez időtől nem vehettek fel - 1854-ben a kormányzat a gimnázium meg­szüntetéséről rendelkezett. A teljes megsemmisítés elől az egyházközség úgy tért ki, hogy három osztályú reáliskolává alakította át tanintézetét és meg­kísérelte a református gimnáziummal való egyesülést, ami nem sikerült. 1862-ben négyre emelték a tanárok számát s az oktatásban a lelkészek és segédlelkészek is részt vettek. Ezáltal lehetővé vált az algimnáziumi státusz visszanyerése. Az 1883:XXX.tc. viszont olyan követelményeket állított mind az alkalmazan­dó tanárok létszámát, mind képesítését illetően az iskolafenntartó elé, amit az egyház legnagyobb áldozatvállalása ellenére sem tudott teljesíteni, így 1889-ben az egyházközség az iskola megszüntetéséért folyamodott a Hegyaljai Egyházmegyéhez. Ezzel megszűnt Miskolcon az evangélikusok középfokú taninté­zete, amelyet többé nem tudtak újjászervezni. Gimnáziumra vonatkozó iratok csak Budapesten, az Evangélikus Országos Le­véltárban maradtak fenn. A Tiszai Egyházkerület és a Hegyaljai Egyházmegye le­véltárának tanintézeti fondjában önálló állagként szerepel a miskolci algimná­zium, de az Archívum Generalis Ecclesiae időrendbe rakott iratai között is meg­találhatók az iskola dokumentumai. A Tiszai Egyházkerület levéltárának VI. fondja 1840-től 1887-ig tartalmazza az algimnázium iratait. Itt találhatók az iskola éves jelentései az lB57/58-as, illetve az 1881/82-es tanévtől az 1886/87-es évig. Adatai főleg a tanulók szá­mára, vallására, anyanyelvére, nyelvismeretére, egészségi állapotára, a tanul­mányi előmenetelre, valamint a tanárok számára, képesítésére, az iskola és a könyvtár felszereltségére, az iskolafenntartás költségeire vonatkoznak. Az osz­tályanyakönyvek 1840-1873-ig hiányosak és vegyesen tartalmazzák az elemi, pol-

Next

/
Thumbnails
Contents