Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

e5perességi gyűlés előtt. Az iskola igazgatóját a közgyűlés választota. A tanárokat az iskolai tanács ajánlata és a presbitérium kijelölése után szintén a közgyűlés választotta. Bár a gimnázium fenntartásához a hegyaljai esperesség és a Tiszai Egyházkerület is hozzájárult, az egyházközség anyagi nehézségei miatt nem tudott eleget tenni az 1850-ben Magyarországon is életbelépő új tanügyi szabályzat, az Entwurf követelményeinek, amely a négyosztályos algimnázium számára is legalább hat tanár alkalmazását írta elő. Az evangélikus gimnáziumban viszont ez időben mindössze két rendes tanár tanított, akik közül az egyik az igazgató volt és még két tanári állás szervezésére is csak évekkel később került sor. Ezért a pestkerületi tanhatóság felszólította az iskolát, hogy alakuljon át állami gimnáziummá vagy reáliskolává. Miután az egyház ezt visszautasította és az Entwurf követelményeinek minden áldozat ellenére továbbra sem tudott eleget tenni - sőt anyagi erői 1853 után tovább csökkentek, mivel katolikus tanulókat ez időtől nem vehettek fel - 1854-ben a kormányzat a gimnázium megszüntetéséről rendelkezett. A teljes megsemmisítés elől az egyházközség úgy tért ki, hogy három osztályú reáliskolává alakította át tanintézetét és megkísérelte a református gimnáziummal való egyesülést, ami nem sikerült. 1862-ben négyre emelték a tanárok számát s az oktatásban a lelkészek és segédlelkészek is részt vettek. Ezáltal lehetővé vált az algimnáziumi státusz visszanyerése. Az 1883:XXX.tc. viszont olyan követelményeket állított mind az alkalmazandó tanárok létszámát, mind képesítését illetően az iskolafenntartó elé, amit az egyház legnagyobb áldozatvállalása ellenére sem tudott teljesíteni, így 1889-ben az egyházközség az iskola megszüntetéséért folyamodott a Hegyaljai Egyházmegyéhez. Ezzel megszűnt Miskolcon az evangélikusok középfokú tanintézete, amelyet többé nem tudtak újjászervezni. Gimnáziumra vonatkozó iratok csak Budapesten, az Evangélikus Országos Levéltárban maradtak fenn. A Tiszai Egyházkerület és a Hegyaljai Egyházmegye levéltárának tanintézeti fondjában önálló állagként szerepel a miskolci algimnázium, de az Archívum Generalis Ecclesiae időrendbe rakott iratai között is megtalálhatók az iskola dokumentumai. A Tiszai Egyházkerület levéltárának VI. fondja 1840-től 1887-ig tartalmazza az algimnázium iratait. Itt találhatók az iskola éves jelentései az lB57/58-as, illetve az 1881/82-es tanévtől az 1886/87-es évig. Adatai főleg a tanulók számára, vallására, anyanyelvére, nyelvismeretére, egészségi állapotára, a tanulmányi előmenetelre, valamint a tanárok számára, képesítésére, az iskola és a könyvtár felszereltségére, az iskolafenntartás költségeire vonatkoznak. Az osztályanyakönyvek 1840-1873-ig hiányosak és vegyesen tartalmazzák az elemi, pol-