Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

KERESKEDELMI SZAKOKTATÁS

A rendelet szakszerű tanítást írt elő, amelyre az igazgatón kívül legalább négy tanárt kellett alkalmazni. Az 1895. évi rendelettel változás állt be az iskolák felügyeletében. A VKM a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértóleg a felső kereskedelmi iskolai főigazgatón keresztül gyakorolta a felügyeleti jogot, vagyis a felső kereskedelmi iskolákat a rendelet kivette a kir. tanfelügyelő hatásköréből. A minisztériumban önálló ügyosztályként felállított főigazgatóság megszervezéséig - 1898-ig - miniszteri biztos látta el a főigazgató teendőit, akinek feladata a tankerületi főigazgatóéhoz volt hasonló. Az iskolák jelentéseiket csak a főigazgatón keresztül terjeszthették fel a vallás- és közoktatásügyi, ill. ezzel egyidejűleg a kereskedelemügyi miniszterhez, miután a főigazgató véleményezte a jelentéseket. A felsőkereskedelmi iskolákba 1894-től magántanuló nem volt felvehető. 1897-ben megindult a kereskedelmi szaktanárképzés, ami emelte az oktatás színvonalát. Az 1915. évi 81.000 sz. VKM. rendelet meghagyta a felsőkereskedelmi iskoláknak az 1895-ös szervezetben megállapított három évfolyamos képzési idejét, viszont csökkentette a kötelező heti óraszámot és kimondta, hogy ezek az órák csak reggel nyolc és déli egy óra között tarthatók meg. A nők középfokú kereskedelmi szakképzésére 1909-től létrejöttek a női kereskedelmi iskolák, amelyek szervezete a fiúkereskedelmihez volt hasonló. Az 1916. évi 86.100.sz. VKM. rendelet létrehozta a felsőkereskedelmi leányiskolákat, szorosan a felső leányiskolákkal kapcsolatosan oly módon, hogy a három évfolyamos képzés a felső leányiskolában szerzett általános műveltséget kereskedelmi szakismeretekkel egészítette ki. Ez az iskolatípus általános műveltségből és nyelvből többet adott ugyan, mint az önálló kereskedelmi iskola, ez utóbbi népszerűségét mégsem érte el és fokozatosan megszűnt. A felsőkereskedelmi leányiskolák a tankerületi főigazgatók felügyelete alatt álltak, de a kereskedelmi oktatás szakszerűségét a felsőkereskedelmi iskolai királyi főigazgató ellenőrizte. Az 1B90/59.258.SZ. VKM.rendelet lehetővé tette a fiúkereskedelmi középiskolák keretein belül női kereskedelmi tanfolyamok indítását. A nyolc hónapos tanfolyamok célja az alsóbb fokú kereskedelmi foglalkozásokra való előkészítés. Az 1900/26.033.sz. VKM. rendelet a tanfolyam idejét tíz hónapra emelte s olyan képesítést adott, amelyre a végzetteknek mint könyvvivőknek, pénztárnokoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak szükségük volt. A tanfolyam szervezésére minden évben engedélyt kellett kérni a VKM-tői, az iparoktatási főigazgató útján. A VKM az engedélyt a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértésben adta meg. A tanfolyam a VKM keretén belül működő iparoktatási