Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

GIMNÁZIUMOK (az iskolatípus általános jellemzése) A XVI. századtól kezdve jelenik meg mint iskolatípus a gimnázium Magyarországon. Szervezete és tanrendje alapvetően függ az iskolák fenntartóitól ill. működtetőitől valamint a felekezeti meghatározottságtól. Az elemi iskolák ill. az elemi iskolai és a gimnáziumi képzés is nehezen különíthető el sok esetben. A gimnáziumi képzés első két évszázadának írott forrásanyaga rendkívül szegényes a nagymértékű iratpusztulás miatt. Az öt-hat évfolyamos gimnáziumok tanítási rendszerét először az 1777-ben kiadott Ratio Educationis szabályozta általános igénnyel: öt évfolyamos, kéttagozatos iskolatípus alakult ki, elsősorban a jezsuiták és a piaristák szervezeti kereteit alapul véve. A grammatikai iskola három osztályos volt, erre épült a "humán" tantárgyak két osztálya. Az 1806. évi módosított Ratio Educationis Publicae négy osztályossá emelte a grammatikai tagozatot, létrehozva a hatosztályos gimnáziumok rendszerét. Az elemi iskolákhoz hasonlóan az 1777. évi Ratio Edicationis a gimnáziumokat is a Magyar Királyi Helytartótanács felügyelete alá rendelte, - meghagyta azonban egyházi jellegüket. A protestánsok nem fogadták el a Ratio Educationisnak sem 1777. évi, sem 1806. évi változatát rájuk nézve érvényesnek ill. kötelezőnek s rendszeresen tiltakoztak a protestáns iskolaügybe történő mindenfajta beavatkozás ellen. A protestáns egyházmegyék ill. az egyháztanácsok időről-időre felülvizsgálva az iskolaügyet, hoztak döntéseket mind az iskola szervezetét, mind rendszerét, a tanítandó ismereteket illetően. Az 1790:26.tc. 5 §. a protestáns tanügyet rendezte. A helytartótanácsi föfelügyeleti jog mellett a protestánsoknak lehetőséget adott iskolák felállítására és fenntartására, szabadon választhatták meg a tanárok számát és személyét, az igazgató személyét, a tanítás és a tanulás módját, szerkezetét és rendjét. A feudális korban oktatás-nevelés tekintetében meglehetősen nagyfokú volt az egyes iskolák önállósága, - főleg a protestánsok viszonylatában. Az 1848/49-es szabadságharc időszaka nem hozott változást a gimnáziumi oktatásban, annál inkább az ezt követő korszak. .Az abszolutizmus időszakának a középiskolai oktatás színvonalát a:későb-