Tóth Péter: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei - Borsodi Levéltári Füzetek 28. (Miskolc, 1990)

Az oklevelek regesztái

24. 1337. JÚNIUS 26. KAPORNOK Chaba zalai alispán oklevele, amelyben Miklós zalai főispán hozzá intézett levelére (lásc! 23.sz.) jelenti, hogy az abban foglalt utasításnak megfelelően eljárt a főispán által közölt ügyben: a főispán emberének, Vörös (Rufus) Miklósnak és a Kapornok-i káptalan által kiküldött tanúbizonyságnak a jelenlétében kiment Zenth Andreas birtok helyszínére és ott törvény szerint összehíván a birtokszomszédokat, megállapította a possessiót két egyenlő részre osztó határvonalat. A déli részt ezután összes haszonvételeivel együtt átadta örökös birtoklásra Péternek és Sebestyénnek. A megállapított határvonaltól északra eső birtokrész egyharmadába, mint a Makow-tól és Mórictól birsagium fejében elfoglalt birtokba szintén a nevezett Pétert és Sebestyént iktatta be. Az eljárásnál a következő birtokszomszédok voltak jelen: Dénes fia Jakab, Bethe fiai: András és István, Saul fia Adorján és más környékbeli nemesek. A Zenth Andreas birtokot két egyenlő részre osztó határvonal a következő: a Peliske folyó mellett, egy forrásnál kezdődik, ahol egy földből felhányt határjel van. Innét kelet felé tart, a Szent András tiszteletére szentelt egyház irányába és a nagy úton,tudniillik a falu utcáján haladva érint két földből hányt határjelet, amelyek az út mellett állanak. A következő határjel egy földhányásai körülvett tögyfa. Ezután a határvonal átmegy egy keresztúton és megérkezik egy dombon álló tölgyfához, amely határjel gyanánt szolgál. Innét egy földhányással körülvett körtefához érkezik, amely szintén határjel, majd egy erdőben fut tovább, ahol két tölgyfához érkezik - ezek is határjelek -, azután pedig a Szentmihályba vezető nagy úthoz. Az úttól ismét keleti irányba fordul és megérkezik egy tölgyfához, amely alatt földből felhányt határjel áll és itt be is fejeződik. Átírja Garai Miklós nádorispán 1408. július 19-én(lásd 69.sz.) 25. 1338. MÁJUS 1. EGER János mester Borsod-i esperesnek, az egri püspök vikáriusának bizonyságlevele, amely szerint az előtte személyesen megjelent Peturi-i Balaseus fia György fia Pál, fivére, Márton nevében is az egyik részről, a másik részről pedig Tamás fia Gál, mint Ilona