Tóth Péter: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei - Borsodi Levéltári Füzetek 28. (Miskolc, 1990)

Az oklevelek regesztái

és örököseinek. Az örökvallásnál jelen voltak és az eladáshoz beleegyezésüket adták Gurduch és Budycha rokonai is, név szerint: Dedus fia Bacha (Bacsa), Nanas fia Bene, Ursz (Veres) fiai: István és Mortun (Márton), Purbuzlou fia Lukács, Nemes (Nemei) fia Péter, Mortun (Márton) fia Chesz (Cheh), András fia Mathe (Sache), Voltyr fia Simun, Tiba (Thiba) fia Simon (Simoun), Zobozlou fia Jakab, Lázár fia Mikou (Michau), Egyed fia Ishemo (Ithene), György fia Péter, Bechk (Becse) fia András, Vid fia Urea (Urka) , Márkus fia Miklós (ezen Márkus pedig Gergely fia). Ugyancsak hozzájárulásukat adták az eladáshoz a szintén személyesen jelenlévő birtokszomszédok: Erney (Ernei) bán fia István mester, borsodi ispán, valamint a háromkúti monostor officialisa, Dénes is. Ezen eladott Jegheu föld határát a felek a következő módon sorolták elő', kelet felől, Erne bán fiának, István mesternek'a Tordona nevezetű földjénél kezdődik és északi irányba tart, a fent nevezett Jakab fiainak a földje felé. Régi hatájeleket érintve átmegy valamely Thimas nevezetű völgyön, ahol két régi határjel van. Azután egy úthoz érkezik, amely Dedus-ról Chaza (Kaza)-ra vezet; ezen út mellett is van egy régi határjel. Az úton áthaladva egy Kues hegy (Köves hegy) nevű hegyhez érkezik, ahol ismét van két nagy határjel; majd leereszkedik a Zeleupataka (Zölöspataka) nevű vízhez, amelynek a fejében van két régi határjel. Innét a szőlő mellett visszatér a Dedus-ról Kaza-ra vezető úthoz, majd északi irányban halad tovább egy szántóföldön keresztül és eljut a Vonna folyóig, amelyen egy nagy fűzfa alatt kel át; e fűzfa alatt van egy határjel. Innét egy Berch felé tart, amelynek oldalában és tetején is van két-két határjel. A Berchről leereszkedve észak felé tart ahhoz a négy régi határjelhez, amelyek a mondott István mester Uppun (Upun) nevű földjétől választják el a Jegheu-i nemzetségek földjét (terram generationum de Jegheu). Azután az északi és keleti rész között a háromkúti monostor Horváth nevezetű földjéhez érkezik és elmegy a Zamarbereke (Szamár Kereke) nevű erdőig, amely alatt van két régi határjel, majd kevéssé lefelé haladva egy régi, nagy határjelhez érkezik, amely egy bizonyos út mellett van.Azután leereszkedik az Wrbeu (Verlau) nevű tóhoz, s e szintén határnak kijelölt tó mellett kelet felé hajolva visszatér a Vonna nevű patakhoz és ott befejeződik. - A káptalan - amely "a tatárok csapása