Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK

munkapárt akarja elejét venni minden újabb megrázkódtatásnak és minden újabb veszedelemnek. Hiszek a magyar nemzet politikai józanságában és hiszem, hogy vétót kiált majd annak a romboló irányzatnak, mely a jelszavak politikájával már eddig is fölforgatott minden rendet az országban. S ha győzelmesen kerül ki a lobogónk a küzdelemből, mint képviselő szeretettel, őszinte és igaz készséggel állok majd a kerület 75 minden választó polgárának rendelkezésére. 72. Matolai Etele megvédi Buza Barnát, az ellenzéki párt vezérét (1910. május 18.) "Olyan szép a Matolai Etele ezüstös öregsége, hogy igazán a kedvünk ellenére van, amikor pörbe kell szállnunk az írásaivei. Matolai Etele ahogy fiatalos frissességgel sürög-forog közöttünk, egy darab történelem. Elsuhant idők varázsa tér vissza az ő egyéniségével és mi mindenkoron kalapot emelünk azok előtt a gyönyörű emberi értékek előtt, amik harcos kedvel élnek ma is és éljenek sokáig még Matolai Etelében. S amikor leírjuk ezt a pár sort, az még nem jelenti azt, hogy engednénk egy betűt is mindabból, amit megírtunk és amit a Felsőmagyarországi Hírlap legutóbbi számában annyi lendülettel igyekszik megcáfolni Matolai Etele. A múlt vasárnapi tüntetésekről van szó. Mi megírtuk, hogy Buza Barna és Kincsessy Péter, amint az erkélyen hősködtek, csak úgy öntötték magukból a brutális sértéseket. Bitangok, gazemberek: - ez volt az a két szolid szó, amit kivörösödött arccal, borzasztó haragosan hadonászva, kiáltgattak le az erkélyről. Konstatáltuk egyben azt is, hogy az felbujtott, az indulatain és a szenvedélyein már uralkodni sem tudó tömegnek ez a két szó éppen elég volt ahhoz, hogy belegázoljon minden törvényes rendbe. Azt egy percig sem firtatjuk, hogy a Buza Barna és a Kincsessy Péter kifakadásai kinek szóltak. Tisza Istvánnak-e vagy a csendőröknek? Tisztán hallottuk az inzultust, hallották sok százan és ezt írtuk mi is meg. Egyéb