Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK

minőségű egynegyed úrbéri teleké, az adója pedig legfeljebb 2 Ft. Tolcsva földadóminimumát tehát nem a szántóföldekből álló Vámosújfalu, hanem a szomszédos szőlőművelő községek Erdőbénye vagy Erdőhorváti földadóminimuma szerint kell meghatározni. Ezek kközül is leghasonlóbb Tolcsvához, sőt avval teljesen megegyező Erdőbénye, amelynek határa az egy birtokos tulajdonában levő erdőterületet leszámítva, szintén csaknem szőlőből áll. Mindezeket, bár a vármegye viszonyaiban jártas emberek előtt közismeretű dolog, a csatolt bizonyítványokkal igazoljuk, esedezvény egyúttal, hogy amennyiben az idő rövidsége miatt egyéb bizonyítvány inkát még nem szerezhettük be, méltóztassék megengedni, hogy azokat pár nap múlva pótkérvénnyel bemutathussuk. Tiltakoznunk kell Tolcsva község földadóminimumának ily nagymérvű felemelése ellen, mert ezáltal a jelenleg választói joggal bíró polgároknak csaknem a fele egyszerre megfosztatnék választói jogától. Tiltakoznunk kell a központi választmány azon eljárása ellen, hogy a földművelési viszonyok különbözőségét negligálva, a községi elöljáróság előterjesztése ellenére kiválasztotta a szomszédos községek közül azt, amelynek legmagasabb a földadóminimuma, s ahhoz szabta a miénket, mert ez a választói jognak tervszerű, indokolatlan és igazságtalan megszorítása. Esedezünk azért a Tek. Alispán Úrhoz, méltóztassék fellebbezésünket a határozat megváltoztatása, a Tolcsva község földadóminimumának a szomszéd Erdőbénye vagy Erdőhorváti községek utáni megállapítása végett a nagyméltóságú M.Kir. Kúria elé terjeszteni. A Kúria jóváhagyta a kérelmet és Erdőbénye földadóminimumát 49 /azaz 1 Ft 61 krajcárt/ állapította meg Tolcsva számára."