Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)

nek tekintették, amely bőven megtérül :"haszon a költséget, áldás az áldozatot felülhaladni fogja..." Az országgyűlés egy évére 16 ifjú kapott havi 30 Ft-ot és 40 Ft utazási átalányt: Nagy Miklós Matolay Elek Keresztessy Lajos Grünfeld Móric Komáromy Ferenc Meczner Gyula Sárossy Imre Bideskuthy Sándor Barna Bertalan Németh László Boross János Bárczy Bertalan Malonyay Ferenc Oláh Ödön Isépy Gyula Füzesséry Györgye A következő országgyűlést Ferenc József 1865, szeptember 17-én kelt levelében "népeinek boldogitására törekvő atyai szívének őszinte óhajtása által indíttatva" 1865. december 10-ére hívta össze. A meghívólevél alapján Lehoczky László, Zemplén vármegye főispánja öt év után újra bizottmány! közgyűlést hirdetett 1865. október 19-re Sátoraljaújhelybe. A császári levél felolvasása után rögtön nagy kavarodás támadt, mert az nem állította helyre a vármegyei bizottmányok teljes törvényhatósági működéskörét, hanem azt csupán a követek megválasztásához szükséges előmunkálatok megtételére, főképp a központi választmány megalakítására korlátozta. Ezért Zemplén vármegye az 1848. III. t.c. 26. §-a és az 1848.XVI. és XVII.t.c. alapján óvást emelt a levél jogfosztó szándéka ellen. Ezután megalakult a központi választmány,- mindössze 46 taggal; felirati és határozati pártiak vegyesen, egyenlő arányban voltak köztük. A választmány elnöke Komáromi József első alispán lett. A választók összeírása mindegyik kerületben 1865. október 30-án kezdődött el, és november 13-ig tartott. Az 1848. V.t.c. 13,§-a szerint a járásbeli szolgabírák feladata volt, hogy a központi választmány határozatairól a lakosságot értesítsék.Ez dobszó útján, szószékekről történt, illetve hirdetményeket függesztettek ki a város- vagy községházára. Ebben az évben a szolgabíráknak személyesen is végig kellett járniuk minden helységet és mindenkit fel kellett világosítaniuk arról, hogy önmagában a vagyon- vagy személybeli képesség választójogot nem ad; a tör-