Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK

a bírák be nem rendeltettek, s a küldöttség elnöke sem je-' lenvén meg, az igazolások nem eszközöltettek, s ekként nagyszámú választók választási joguktól megfosztattak, anynyit azonban tett a küldöttség, hogy bár elnöke jelen sem volt, Oreszka község 49 igazolt választóit önkényesen kitörölte... Ezen törvényes kérelmünk mellőzése esetére tisztelettel kijelentjük, hogy a törvényellenes és hiányos Összeírás alapján tartandó választásban részt nem vehetünk, az ellen óvást teszünk, s megsemmisítését a képviselőháztól kérelmezzük . Határozat: mivel semmi bizonyító erővel bíró mellékletet nem csatoltak, kérelmüknek törvényes jogalapja nincs, ezért minden 2 2 figyelembevétel nélkül félreteendő." 23. A választóképesség feltételei Olaszliszkán (1872) "...Az összeírás megkezdése előtt május 22-én küldöttségi össz- ülést tartottunk, melyben az összeírásnál követendő elveket megvitattuk. Tekintetbe véve azonban ezen választó kerületbeli választóknak más kerületekééhez viszonyított szegényebb sorsát és állapotát is, azt állapítottuk meg: 1. Hogy mindaz, aki birtokminősítvény címén választói jogot nyerni óhajt, évenként legalább 3 Ft föld- és házadót kell fizetnie. 2. A kézművességi minősítvény tekintetében, hogy mivel a folytonosan egy sgéddeli dolgozás kérdésének kiderítése rendesen sok nehézséggel jár, mint kézműves évenként legalább 5 Ft személyes kereseti adót fizessen. 3. A jövedelem alapjáni választó képesség megállapításánál,hogy az erre hivatkozónak évenkénti jövedelem-és személyes kereseti adója legalább 10 Ft 50 krajcárt tegyen ki. 4. A régi jog minősítvényére nézve abban állapodtunk meg,hogy e címen egyedül azokat jegyezzük be, kik éltesebb koruknál fogva 1848-ban a political jogokat már élvezték, vagy pedig