Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK

Másrészről magyar állami létünk biztosításával megegyeztetheőnek találjuk, hogy a törvényhatóságokon alól, - az ország minden lakosának községi, egyházi, iskolai s családi ügyeiben nyelvének szabad hasznalata, művelése s nemzetiségének kifejtése törvény által ne gátoltatnék, - miután minden érdeknek a közszabadságban s a törvény előtti egyenlőségben kell feltalálnia biztosítékát. Ezek azon elvek, melyekből kiindulva Zemplén megye bizottmánya, - magyar állami létünk és egységünk megvédése mellett, a nemzetiségi kérdést megoldatni véli; - azok ellenében, kik az önfenntartás kötelességétől eredő ezen nézeteinket, netalán - a szúkkebbűség gyanújával illetnék, elég legyen hivatkoznunk a világ legvegyesebb nemzetiségű, de egyszersmind legszabadabb államára, az éjszak-amerikai egyesült államokra, hol a hivatalos nyelv egyedül az angol elannyira, hogy annak tisztán német vagy franczia vidékein és egyes államaiban is, a községi bizonyítványtól, út-, és keresztlevéltől kezdve, a legfontosabb áilamokmányokig minden angol nyelven adatik ki; ezt kívánván az államegység biztosítása. Mely nézeteinket úgy a testvér törvényhatóságoknak, valamint saját megyénkbeli országgyűlési képviselőinknek hazafiúi figyelmébe ajánljuk. 1867. évi szept. hó 5-én S.a.Újhelyben tartott bizottmányi . „18 gyűlésben. 19..Gr. Andrássy Gyula miniszterelnökké történt kinevezése (1867) "A magyar országgyűlés képviselő házának elnöke azon okból, miképp a képviselő ház f.év január 12-én 5 74.

s z. alatt hozott határozatával kimondotta, hogy a parlamentáris illemmel megférhetőnek nem tekinti, miszerint az országgyűlés folyama alatt kormányzási hivatalt nyert képviselő új választás nélkül képviselő állásában megmaradhasson, és Gróf Andrássy Gyula képviselő úr ö Felsége által a felelős magyar ministerium