Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)

Andrássy Sándort, a megyaszóiban dr.Nagy Sándort, az olaszliszkaiban Molnár Bélát. Három kerületben a Nemzeti párt győzött: a királyhelmeciben br.Sennyey István, a mádiban Bernáth Béla, a nagymihályiban Balogh Géza. 1892-ben az ország 364 képviselőjéből 205 volt kormánypárti, 63 nemzeti párti, 76 függetlenségi, 12 48-as, 8 pártonkívüli; tehát összesen 151 az ellenzéki.

61 A zempléni 5:3-as arány tehát megfelelt a két nagy tábor országos politikai erőviszonyainak. A szabadelvű párt győzött ugyan, de már nem olyan elsöprő fölénnyel, mint 1892 előtt. Dókus Ernő, a sátoraljaújhelyi kerület győztes szabadelvű képviselőjének beszámolójából kiolvashatjuk a párt abszolút bizalmát és hűségét a kormány iránt, amely Zemplén vármegye gazdasági ügyeinek rendezésére egy állandó közgazdasági bizottságot alakított Sátoraljaújhelyen. Itt hozták létre Európa egyik legnagyobb cukorgyárát. Folyamatban volt dohány-, sőr-, fonó-, kerámia- és malátagyár építése, amelyek munkalehetőséget biztosítottak. A zempléni szabadelvű párt programjában elsősorban szükségesnek az államháztartás egyensúlyának fenntartását tekintette szükségesnek. Sürgette a tisztviselők és tanítók fizetésének szabályozását, a büntető törvény revízióját, a közigazgatási kérdések rendezését. Felvetette követeléseibe a filoxéra által elpusztult zempléni szőlőterületek 6 2 újratelepítését, amihez állami segélyt kért. Az 1896. október 28-i választáson nem sok változás történt 1892-höz képest. A Nemzeti párt elvesztett egy kerületet; a nagymihályiban gr.Vay Ernőt választották meg szabadelvű programmal. A mádiban újraválasztották Bernáth Bélát, a királyhelmeciben pedig br.Sennyey Istvánt, de a többi hatban a kormánypárt győzött.

63 A Nemzeti párt 1892-ben volt a legerősebb, ezután egyre gyengült. 1899-ben Széli Kálmán kormányalakításával meg is szűnt és beolvadt a kormánypártba, mivel programjuk lényegében azonos volt. Az egyesülést a zempléni pártszervezet 1899. április 4-í közgyűlésén mondta ki. Bármilyen nagy súlyra is tett szert a Nemzeti párt, a gyakorlati politika terén nem tudott érvényesülni. A szabadelvűek befészkelték magukat a hatalomba,