Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)

évi XXXIII.t.c. alapján 10 óráig felfüggesztette a szavazási ­eljárást, mivel azonban az iratok még ekkor sem kerültek elő, jobbnak látta az e gázét elnapolni már csak a tömeg hangula­ta miatt is. Végül is csak délután kerültek meg a választási 49 iratok, állítólag egy kisfiú találta meg azokat. Mindenkiben megfogalmazódott az a vád, hogy Székely Károly és Dienes Barna összejátszva a választási elnökkel készakarva tüntették el, pártérdekből a névjegyzéket, tudva, hogy így a választást fel fogják függeszteni. Egy-két országos napilap is pártmanővernek nyilvánította az esetet, hiszen a következő választás már 1890 /január 10-re/ esett, tehát az 1890-es névjegyzék alapján ment végbe, amelyből egyesek kiestek,mások bekerültek. A pártok híveinek száma pedig mindenképpen vál­tozott ily módon. A választás meghiúsulásának kivizsgálását Matolai Etele alispán vezette a törvényhatósági bizottság utasítására. A belügyminiszter tudtával és beleegyezésével a következő határozatokat hozták az ügyben. Kaliczky István he­lyettes választási elnök ellen minden eljárást beszüntettek, mert az 1874. évi XXXIII.t.c. által előírt kötelességét sem­mivel meg nem sértette. Dienes Barna ellen, aki egyébként is magánszereplő volt, az iratok elvesztésében semmi rosszakara­tot vagy szándékosságot nem lehetett bebizonyítani. Végül Székely Károly, volt választási elnököt és képviselő jelöltet, a meghiúsult választás következtében felmerült 30 Ft 32 kr. megfizetésére kötelezték, bár a vizsgálat során rosszhiszemű­ség ellene sem volt megállapítható. De gondatlanságot követett el, mikor az iratokat fontosságuk ellenére magánszemélyre bíz­ta, ezért az ebből következett hátrányokat viselnie kellett. ^ Az 1B90. június 10-i jegyzőkönyv tanúsága szerint felmentették a fizetés alól, arra hivatkozva, hogy a központi választmány büntető joggal nem rendelkezik. A meghiúsult választás helyett 1890.január 10-re tűzték ki az újabb határnapot. Egy század lovaskatonát rendeltek ki Mádra, mert"...a rendet nem ismerő elem erősen képviselve van, a legközelebb meghiúsult választás miatt a kedélyek a 52 szokottnál is nagyobb mérvben vannak felizgatva." A kato­naság feleslegesnek bizonyult, mert Bernáth Béla budapesti

Next

/
Thumbnails
Contents