Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)
ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)
vezett pártok körvonalai, akkor már volt nyilvántartott tagságuk is. Zemplénben az a független jobboldali ellenzék volt igen jelentős, amely 1875-ben a 800 tagot számláló Deák-pártból jött létre. Az 1875. május 25-i alakuló közgyűlésen megjelent báró Sennyey Pál is, - országos vezérünk. A zempléni pártszervezet elnöke gr. Sztáray Antal, helyettes elnöke Bessenyey Gábor, jegyzője Ambrózy Nándor lett. A párt egy központi és nyolc járási bizottsággal működött. Programját tekintve 67-es alapon állt, követelései a következők voltak: parlamenti reform, a zilált pénzügyi helyzet rendezése, a törvényhozás reformja, a közös hadsereg megszilárdítása és a hovédséggel való szoros együttműködése, gyökeres adóreform, az osztály-, vallás-, és nemzetiségi ügy rendezése.A vámkérdésben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzet gazdasági érdekeinek megfelelően legyen rendezve. E program ellenére az ellenzék minden közös ügynek ellensége volt. Ezért nem is tartották programját határozottnak, világosnak, hanem olyannak, amelyet az első parlamenti válság megbuktat. Jelentősége annyi, hogy alapjában véve belőle fejlődött ki a nemzeti . . 29 part. 1877-ben Tisza Kálmán lemondott, báró Sennyey Pált bízták meg kormányalakítással, de ő nem vállalta, betegségére hivatkozva; királyhelmeci képviselőségéről is lemondott, helyette 1878. május 23-án Füzesséry Sándort választották meg. 3 ^ Az 1875-ös országgyűlésen Zemplén vármegye a következő képviselőket választotta meg: a királyhelmeci kerületben báró Sennyey Pált, a sátoraljaújhelyiben Meczner Gyulát, a homonnaiban Szirmay Ödönt, a tőketerebesiben Vladár Ervint, az ola5zliszkaiban Hegedűs Lászlót, a nagymihályiban Kossuth MiI /1 . 31 halyt. Ebben az évben újra győzött a Szabadelvű párt. Zalay István a mádi kerület képviselőjének programja hűen tükrözi a többi szabadelvű követ nézeteit is:"... Legfőbb törekvésem oda fog irányulni: miképp a kijelelt és megoldásra várandó kérdések - hazánk érdekeinek megfelelően - a legkedvezőbben intéztessenek el .
