Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)

ték, hiszen a törvény szerint az állandó lakhely vagy a birto- . kot magába foglaló választókerület szerint lehetett csak szavaz­ni. 13 A bordézsma a Hegyaljának egyik legégetőbb kérdése volt. Több jelölt is felhasználta ellenfelével szemben ezt úgy, hogy ígé­retet tett annak eltörlésére, ha őt választják meg. Sőt esetleg ráfogta a másikra, hogy nemcsak a szőlődézsmát akarja megvédeni az országgyűlésen, hanem az 1848 előtti jobbágyszolgáltatásokat 14 is vissza kívánja. A homonnai kerületben azzal rémítették a népet, hogy az ösz­szeírások célja az úrbéri állapotok visszahozatala. Napirenden volt a nép etetése, itatása, a szavazatok pénzért való megvásár­lása. A választás napjára sok helyen, ahol nem volt megfelelő helyi­ség, szavazatszedő bódékat építettek. Mindegyik kerületbe kiren­delték a karhatalmat is a rend fenntartására, így Mádra és Homon­nára egy-egy századot Kassáról, a többi településre pedig az új­helyi katonaságot vezényelték ki. A választás a következő ered­ményt hozta : Egyhangúlag választották országgyűlési képviselővé a sátoral­jaújhelyi kerületben gróf Andrássy Gyulát, a tőketerebesiben Molnár Józsefet, a bodrogköziben Kossuth Pált, a nagymihályiban Szirmay Gézát. Szavazattöbbséggel győzött Homonnán Szirmay Pál, Olaszliszkán Lónyay Gábor, a Mádon Vécsey Oláh Károly. A 8 képviselőből 6 Deák-párti, 2 Kossuth-párti volt, akárcsak 1861-ben. 16 A legsúlyosabb incidensre Megyasszón került sor, ahol báró Vay Sándor és Szepessy Péter volt a két jelölt. Ebben a kerületben előzőleg már a korteskedés is a legnagyobb fokú volt. A válasz­tási elnök a nép izgatottsága miatt kénytelen volt elnapolni december 5-re a választást. Az ezen a napon előfordult verekedé­sek, kőhajigálások miatt ismét fel kellett függeszteni azt, és december 28-ára tenni az újabb határnapot. Azon a napon a kato­naság nem tudta megfékezni a felizgatott tömeget és közéjük lőtt. Egy halálos áldozata lett a sortűznek és két súlyos sebesülés történt. Az új, immár a negyedik választás napját 1866.március l-re tűzték ki, Megyaszóra pedig a Fenyítő Törvényszék vizsgá-

Next

/
Thumbnails
Contents