Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 26. (Miskolc, 1986)

TELEKI LÁSZLÓ (1811-1861) politikus, író, drámaíró, az MTA tagja. Az 1830-as évektől a reformellenzék fontos tagja, Kossuth politikájának szószólója. A szabadságharc idején párizsi követ. Az emigráció nyugat-európai vezetője. Az lB61-es országgyűlésen fontos szerepe lett volna, de politikai szerepvállalása elől öngyilkosságba menekült. Zemplén megyei barátai a megbecsülésük jeleként bizottmányi taggá választották, öngyilkossága politikai gyilkosságnak tünt. A Kegyenc c. drámája maradandó irodalmi mű. MIL III.325-327. 162. 1861. február 9. Sátoraljaújhely Zemplén vármegye levele Teleki Lászlónak Gyömröre. Miután a szász rendőrség elfogta, kiszolgáltatta Ausztriának, de a megyék tiltakozása és a közvélemény felháborodása miatt szabadon engedték, Zemplén a következő levelet küldte számára: Tisztelt Gróf Ur! Midőn Önnek a Szász Kormány által lett elfogatásának hire hozzánk elhatott, a' mennyire megdöbbentünk a' közelebbi évtized alatt a' közelebbi évtized alatt a' Nemzet Nagyjaiban ért súlyos veszteségeknek Önben is lehető ismétlődésén, épp oly botránkozással fordultunk el azon bánás módtól, mi szerént egy müveit nemzetet képviselő állam kormányja vonta meg Önnek künn is tisztelt személyétől azon oltalmat, melyet politicai menekültek irányjában még a' nem keresztény államok is vallásos kegyeletességgel gyakorolnak- de sőt, mi még több eszközévé tette magát azon törvénytelen üldözésnek, melynek felfogott alapja a' Szász állam ügyeit különösen leg távolabbról sem érdekli vala. Csak hamar azonban nemzetünk dicsőítésével találkozánk Önnek balesetében, midőn nem tsak az összes Magyar Nemzet fájdalmán jajdult fel hanem a kül népek, 's az egész közvélemény is honn fiaink eránt még soha nem mutatott érdekeltséggel szóllaltak meg, a' nemzetközi jogoknak a' Gróf Ur személyében lett botrányos megsértése iránt, 's követelték és ki is vivták bekövetkezett szabaddá tételét. E' megye közönsége hazafiúi részvéttel és figyelemmel kisérte mind ezen eseményeket, 's miután Ön a' hosszas hontalanság fájdalmának kiszenvedése után elvégre ismét a' Haza szent földére lépett, nem mulaszthatja el, hogy őszinte szívből ne üdvözölje, mint egyikét azon édes Övéinek, kiket e hont végig üvöltő fergeteg idején távol partokra vetett a' hullám, és a'kik felé járdállva az örömtelen utakon folytonosan fordulva voltak aggódó