Dongó Gyárfás Géza (szerk.): Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez
Válogatott dokumentumok
tál felajánlott és talált múzeális tárgyaknak, emlékeknek stb. megőrzése végett Vármegyei Múzeumot létesít és ennek céljaira a vármegye székházában megfelelő helyiségeket bocsájt rendelkezésre. A Múzeum létesítése, elhelyezése, anyagának összegyűjtést stb. módozatainak letárgyalása végett - Gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernő bod- rogkeresztúri nagybirtokos elnöklete alatt - szakbizottságot küld ki, melyben való részvételre Dókus Gyula ny.alispánt, Dongó Gyárfás Géza vármegyei főlevéltárost, Harsányi István sárospataki főiskolai th. tanárt, Hegedűs Sándor tarczali szőlészeti és borászati főfelügyelőt, Huber Imre kegyesrendi r. főgimn. igazgatót, Kolumbán Lajos kir. tanfelügyelőt, Réz Gyula birtokost, Thuránszky László nyug.főispánt, Dr.Székely Albert vármegyei tb. főügyész, ügyvédet, Dr.Visegrádi Dános Sátoraljaújhely r.t. városi felső kereskedelmi iskolai tanárt és Herceg Windisch-Grátz Lajos sárospataki nagybirtokost kéri fel..." (Adalékok 1925. 3.sz. hátsó borító belső oldalán). 26. Hegyaljai Kiss Géza: Huszonötéves Adalékok. "Az Adalékok pályafutása elérkezett az első negyedszázadhoz. De milyen negyedszázad volt az! Semmisem mutatja jobban, mint az a tény, hogy 32 évre volt szükség, hogy 25-ik évfolyamához érjen. 1895-ben indult meg az "Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez" c. folyóiratunk . .. Ekkoriban történt, hogy egy vékonypénzű újhelyi lapszerkesztő- újságírót beültettek a vármegye Levelestárába, a Kazinczy Ferenc ott árváskodó íróasztalához. És ott ő, talán a nagy lélek leikétől lelkezve, azt vette fejébe, hogy ő olyan csinál, ami még nem volt Magyarországon: vármegye-történeti folyóiratot! Belemártotta a tollát az öreg kalamárisba és csodálatos dolgok kezdtek a kalamusa alól életre kelni. Egyszerre közérthetővé vált a vármegyei levéltár vasajtajának a felirata: Hic mortui vivunt et muti loquuntur (itt a holtak élnek, a némák beszélnek!) Élni kezdtek egész korszakok. írások szólaltak meg, amik Kazinczy óta csendben pihentek. A kis újságíró táltossá változott: istenek, múzsák szószólója lett. Ott volt még egy szekrény alján félig nyitva a fiók, amit a század harmincas évei körül Kazinczy keze hagyott nyitva. Û lehajtott, megnézte mi van abban. Ott volt az a néhány lépcsős könyvtári állvány, amelyen Kazinczy 203
