Dongó Gyárfás Géza (szerk.): Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez
Zemplén történetének kutatása és az Adalékok
könyvekből is részleteket (Bodrogkeresztúr , Tárcái), urbáriumot (Sátoraljaújhely), adományleveleket, leveleket, végrendeleteket, gyászjelentéseket. Közöltek statútumokat, magyar nyelvemlékeket. Krónikák és középkori kódexek zempléni vonatkozású adatait kigyűj- tötték és közzétették. A tanulmányok, cikkek többsége is elsősorban jől-rosszul elrendezett adathalmaz. Az egyik legkedveltebb téma a családtörténet volt, nemesi, s mindenekelőtt főnemesi családok katasztere, nemzedékrendje stb. A családtörténeti adatok közlésével nyilvánvalóan igyekeztek olvasónak megnyerni e családok akkor élő leszár- mazottait. A községek előfizetési kedvének felszítását célozta minden bizonnyal a sok településtörténeti közlemény, különösen a megye történeti földrajzának hosszúra nyúló sorozata. A papi szerzők révén jónéhány egyháztörténeti dolgozattal is találkozhattunk. A műemlék-templomok (Karcsa, Megyaszó, Kistoro- nya stb.) bemutatására is sor került. A hadtörténet, s főleg a várak (Patak, Tokaj stb.) históriája is helyet kapott az Adalékok hasábjain. A ritkaságnak számító régi kiadványok közül közzétették Szir- may Antal két Notitiáját magyar fordításban és a törvény tudományi latin-magyar szótárát. A tudománytörténet, a tudományszervezés-története szempontjából figyelemre méltók adatgyűjtő felhívásaik:- adatgyűjtés historia domusokból- adatgyűjtés családi bibliák bejegyzéseiből- dűlőnevek gyűjtése- történeti néphagyományok gyűjtése Az Adalékok tervezte a régi városi-községi pecsétek rajzainak közlését is (az 1912-ben beharangozott sorozat azonban elmaradt). Megkezdték a vármegyei tiszti címtár összeállítását (megjelent a főispánok sorozata). Tervezték - már 1896-ban - vármegyei történetit bibliográfia folytatásos közlését, erre azonban nem került sor. Nyelvészeti, néprajzi vonatkozású cikkek is jelentek meg. Figyelemre méltó, hogy a megye nemzetiségeinek történetével és hagyományaival is foglalkoztak. A mai kutatás számára különösen fontos az az irányultság, hogy elsősorban nem a vármegye levéltárának anyagából közöltek dokumentumokat s azok alapján készült feldolgozásokat, hanem inkább a me174
