Dongó Gyárfás Géza (szerk.): Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez

Zemplén történetének kutatása és az Adalékok

IV. Zemplén az Adalékok indulása időszakában ? Zemplén területe az 1890-es években 6301 km - az akkori Magyar- ország egyik legnagyobb területű vármegyéjének számított. Lakossá­ga 1891-ben csaknem elérte a 300 000-et. Utóbbi azt is jelenti, hogy a népsűrűsége közepes. A déli járások sűrűn lakottak, az é- szaki, nagyobbik rész hegyes vidék, kicsi, eldugott falvakkal. A vármegye tíz járásra oszlott. Az északi járásokban alig la­kott magyar anyanyelvű lakosság. A sztropkói járás lakossága ru­szin, a homonnai szlovák-ruszin, a szinnai ruszin, a varannói szlo­vák többségű. A középső járásokban már jelentős a magyarság száma­ránya, de azért a szlovák többség jellemző mind a gálszécsi, mind a nagymihályi járásban. A legnépesebb déli járások viszont egyér­telműen magyar többségűek, a nemzetiségek aránya mellettük eltör­pül (sátoraljaújhelyi, bodrogközi, tokaji, szerencsi járás). Összességében a vármegye lakóinak csaknem a fele (47 %) magyar nemzetiségű, a második legnagyobb hányadot a szlovákok tették ki (36 %), majd a ruszinok (10 H) és a németek (5 h) következtek. A 451 településből csak 22 lakossága haladta meg a kétezret, a többség néhányszáz lelkes kisközség. A székhely, Sátoraljaújhely lakossága az 1890-es évek elején is csak 13 000. Feleekkora népes­ségű Sárospatak (6 300), majd a további sorrend: Tokaj 4 800, Nagy- mihály 4 500, Szerencs 4 400, Tőketerebes 4 200. Mindebből látható, hogy a régi hegyaljai városok a kapitalista korban egyelőre nem tudtak magukra találni. Az északi, nemzetiségi vidékek elmaradottságának tudható be, hogy az analfabéták száma meglehetősen magas, arányuk 48 A gyer­mekek 30 %-a az 1890-es években sem járt iskolába, ami az analfa­bétizmus újratermelődését eredményezte. A megye értelmisége csekély számú (2 133). A magasabb szintű oktatást a következő intézmények képviselték: jogakadémia, tanító­képző és református gimnázium Sárospatakon, piarista gimnázium Sá­toraljaújhelyen, vincellérképző Tarcalon, polgári iskola Homonnán, továbbá 11 ipari, ill. kereskedelmi iskola. Az Adalékok indulásának évében Zemplén vármegye tisztikara: főispán: parnói Molnár István alispán: Matolai Etele 168

Next

/
Thumbnails
Contents