Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
1830-1831. évi országgyűlés irományai
pereket vehessék visgáiat alá. Egyebb aránt mind azok mellyek még a1 királyi elő adások 4-ik pontjában érdekeltettek, ezen Ns. Megye kívánságával meg eggyezőleg a1 ki küldötségek munkáinak meg visgálására balasztatván. Ezek valának az Ország Gyüllésének a’ királyi elő adásokkal egyben köttetett munkálkodásai, mellyek az elöleges sérelmeket már magokba foglalván, az Ország más egyébb sérelmei és kívánságai külön fel Írásba terjesztettek Felséges Királyunk eleibe, az Ország Gyülléséről széllé törvény cikkelyek következésében. De ezeknek értelmével nem kevéssé egybe ütközőleg, a' múlt Ország Gyülléséről fel terjesztett, 's minden ismétezett Ígéretek 's biztatások mellett is királyi válasz és orvoslás nélkül maradott sérelmek nagyobb részével eggyesőlve a' jövendőtől várnak gyógyító kezeket. Azon tárgyak közül mellyeket a' T. Rendek különösen reánk bízni méltóz- tattak, kettő, úgy mint a' vallás szabadságát illető 1790-diki 26-ik törvény cikkely erejének az Országhoz kapcsolt részekre való ki terjesztése, és az inclavált helyeket illető törvény cikkely bővebb ki magyarázása, ámbár a' Rendek Tábláján másod Ízben is köz meg eggyezéssel ment keresztül, az idő rövidsége miatt mind az által az eggyesség a' Fő Rendek Táblájával meg nem készülhetvén a' jövő Ország Gyűllésére halasztott, az országos cas- sák állapotjárói szükséges bővebb intézetekkel egyetemben. Az adó mennyisége előbbeni állapotjában hagyatván, jóllehet ennek a' törvényhatóságok között való fel osztása nevezetesebb változást szenvedett, e- zen változás mind az által Megyénkre ki nem hatott. A múlt Ország Gyüllésen be vett indigenák közül, azok kik fizetésbeli kötelességeket tellyesíteni el mulattak két rendre oszolván, a' mint azt vagy átaljában nem, vagy csak rész szerint tellyesítették. Az elsők az indigenák sorából ki töröltettek, de az utóbbiak pártfogókra lelvén meg engedtetett ugyan hogy hátra lévő tartozásokat még a' jövő Ország Gyülléséig fizethessék: de egyszersmind el határoztatott, hogy ezentúl a' fizetésbeli kötelesség teljesítésének, a' be iktatást mindenkor meg kelljen előzni. Az indigenatusért folyamodóknak kérő levelei azonban félre tétetvén az idő rövidsége miatt, ez úttal Felséges ifjabb Királyunk Fő Udvar Mestere, és két kamarásain kívül az indigenák sorában senki sem léphptett. Az 1827-iki ajánlások következésében Felséges Urunk jóvá hagyása mellett nádorunk védelme alatt már fel álló Magyar Academia tőke pénzét Gróf Károlyi Lajos pedig 10 ezer pengő forintokkal öregbítvén ezeknek a’ törvény könyvbe való iktatása az idő rövidsége miatt ugyan el maradott, kötelességünknek véljük mind az által ezen ajánlásokat, mint a' nemzetiség előbb vitelére célzó buzoóság jeles tetteit meg említeni. 64
