Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

Bevezetés

ajánlást tűzték ki feladatul. A rendek válaszfelirata ezzel szemben a sérelmek orvoslására helyezte a hangsúlyt. Szerepelt ezek között a törvényellenesen eljáró kormánytisztviselők, felelősségre vonása, a törvénytelen újoncozás megszüntetése, a királyi biztosságok feloszlatása, az adó összegének az 1812. évi ajánlatra visz- szaállítása úgy, hogy a többlet beszedéseket be kell számítani, végül a megyék egymás közötti'szabad levelezése. A királyi eluta- sató válasz eloszlatta a megyék illúzióit és ellenállásra ösztönözte őket. Az alku és az udvar óvatos visszavonulásának eredménye; az országgyűlések rendszeres összehívásának és a megyék szabad levelezésének joga. Az adóösszeg megajánlásának kérdése kompromisszummal zárult; az udvar elengedte az adóhátrálékot, cserében megkapta az 1790-ben megállapított adóösszeget. A rendek kikövetel ték az új adóösszefrást és heves vita után megtették az előkészületeket a jobbágytelken lakó nemesek megadóztatására. A pénz dévai váció rendezetlen kérdései nem oldódtak meg, a rendek nem ismerték el a papírpénz törvényességét, az uralkodó viszont csak Ígéretet tett a papírpénz forgalom megszüntetésére.

Az 1825/27 évi országgyűlésen az udvar nem került hátrányosabb helyzetbe mint volt 1812-ben. Ennek ellenére a nemzeti és polgári fejlődés szempontjából van néhány pozitívan értékelhető momentum. Az egyik az 1790-es bizottsági munkák felülvizsgálatának elrendelése. Ez a munka a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet felmérését, problémáit és a megoldási javaslatokat tűzte ki célul. A másik az új adóösszeírás elkészítésének ténye, amely megfogalmazta a rendeknek azt az igényét, hogy megismerjék a hazai valóságot. A harmadik momentum a Tudományos Akadémia felállítása,, melynek jelentősége, a polgári és nemzeti fejlődést meghatározó szerepe a későbbiakban bontakozott ki.

Borsod megye az 1825-öt megelőző nemesi ellenállás idején nem tarto/ott a tettleg résztvevők, sem a hallgatók táborába. Tiltakozó feliratait elküldte az udvarhoz a törvénytelen adó és újoncozás, a papírpénz bevezetése és a királyi biztos kinevezése ellen, sőt az ellenálló megyék érdekében is, de a királyi dorgáló válasz után minden esetben felhagyott a "hiábavalónak" minősített ellenállással, azzal a megjegyzéssel, hogy a történeteket az országgyűlés elé kell terjeszteni.

VII