Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
Bevezetés
tárgyakhoz, de elengedhetetlenek a megyében történtek megismeréséhez. Természetesen az egyes irattípusokat pl. a követek személyével kapcsolatos iratokat, a számadásokat stb. nem minden országgyűlésnél részleteztük; a teljes korszakra igyekeztünk átfogó képet adni az itt nem közölt, de még fellelhető kiegészítő iratokról. A forrásközlésben az időrend alkalmazását tartottuk célszerűnek, így egy-egy országgyűlés iratanyaga önálló részként található meg a kötetben. A teljes szövegű közléseknél a betűhív közlésre törekedtünk, • az iratok hangulatának visszatijkrözése érdekében. A betűhív közlés nem okoz értelmi zavarokat; az iratokat készítő követek, írnokok magyar nyelv ismerete .ebben a korban már kezdi levetkőzni a latinság hatását. Természetesen elhagytuk az értelemzavaró és nyelvi jelenséget nem tükröző írásmódot, így a "c" írására használt "cz"-t "c"-re egyszerűsítettük a tárgyragként és múltidőragként a mai helyesírás szerint hibásan megkettőzött "tt-"-t javítottuk. A személyneveknél és a földrajzi neveknél meghagytuk az eredeti írásmódot. A helyesírási sajátosságokat forrásonként vizsgáltuk, a kialakított elveket csak az adott forrásra alkalmaztuk. A szövegekben előforduló latin szavak és kifejezések fordítását ill. magyarázatát külön szószedetben közöljük. A közölt iratok levéltári jelzete a levéltárban ma használatos rövidítésekkel szerepel. A kutatók tájékoztatására el kell mondanunk, hogy a korszak borsodi forrásanyagához eredeti levéltári segédletek, összevont név-, hely- és tárgymutatók készültek, ezek alapján a részletes kutatás eredményesen elvégezhető. Az irathiányok a forrásanyag nagy számához képest elenyészőek. A reformkor borsodi történetének forrásait nem állt módunkban teljes egészében közölni, a forrásanyag ezres nagyságrendű. A levéltár terveiben szerepel a követ leve lekből és a megyék egymás közötti levelezéséből válogatott dokumentumok közlése is. Az volt a célunk, hogy betekintést adjunk az eseményekbe, felhívjuk a figyelmet történelmünknek erre az eseménydús, érdekes korszakára, amelyről manapság igen sok szó esik, s amelyből még sokat tanulhatunk. Reméljük, hogy az ismertetésen túl, a további kutatómunkához is sikerűit kedvet csinálnunk és némi segítséget adnunk. XXXII
