Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
Bevezetés
ről, a közteherviselésről, az úriszék eltörléséről, a nemzetőrségről, a vallásszabadságról és a sajtó szabadságáról. A törvénykönyv nem volt hibátlan, hiszen az abszolutizmust nem sikerült legyőzni, csak meghátrálásra kényszeríteni; jól példázza ezt, hogy sem a külpolitika, sem a hadsereg fölötti szabad rendelkezés nem került szóba. A végső harcot a forradalom és a rendi országgyűlést felváltó népképviseleti országgyűlés vállalta magára. Az utolsó rendi országgyűlésre Borsod Szemere Bertalant és Bük Zsigmondot választja követéül. Az elkészült követutasítás rövid és általános, a polgári átalakulás valamennyi követelése szerepet kap benne. A követek szereplése a megye várakozásának megfelelő volt, Szemere Bertalan megtette indítványát a közteherviselésére. A megye rendéinek megelégedésére szolgált Bük Zsigmond végső tudósítása a eredményekről és az országos eseményekről. Egyedül tette meg jelentését a megyegyűlésnek, követtársa Pesten maradt, hogy aktív részt vállaljon az új kormány munkájában. * •** Az országgyűlések eseményeinek megértéséhez feltétlen szükséges ismernünk a törvényhozás működési mechanizmusát. Az érvényes törvények alkotásához az uralkodó és az országgyűlés egyetértésére volt szükség. A törvényjavaslatokat az országgyűlés készítette el, a végső szövegezésben részt vett a kancellária is, majd az uralkodó a törvényszövegeket szentesítette. Az országgyűlés királyi meghívólevél alapján ült össze. Meghívó érkezett a megyékhez és a főrendekhez, ez utóbbiakhoz személyre szólóan. Az érkező követek megbízó leveleket vittek magukkal, ezek a- lapján ellenőrizték, hogy minden megye megérkezett-e. Az országgyűlés munkájának megkezdését az uralkodó kezdeményezte azzal, hogy a megnyitó trónbeszédben közölte a rendekkel kívánságát. Az országgyűlés két táblán tárgyalt, a felső táblán a személyes szavazattal rendelkező főrendek ültek, az alsó táblán a megyék és a királyi városok képviselői. Az alsó tábla - a kerületi ülés, - külön ülésezett. Kezdetben ugyanis négy kerületre bontva üléseztek, később ezek az ülések elmaradtak, de az elnevezés tovább élt. A külön kerületi ülések elnökét a követek maguk közül választották, XXV
