Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
Bevezetés
juk, aki a főrendek által megbuktatott felirat-tervezet okozta problémát azzal oldotta meg, hogy valamennyi sérelemmel külön "feliratban foglalkozzanak és ezzel kivédhetetlen rohamot kezdeményezett az udvar felé. A kompromisszumos megoldásokra ekkor már nem reagált Kossuth, - a végső cél lebegett a szeme előtt: az ellentétek kiélezése, az egész feudális rendszer felbomlasztása. Az országgyűlés első két szakasza eredménytelenül zárult, a továbbhaladást már nem az országgyűlési politizálás határozta meg. Megérkezik a francia köztársaság kikiáltásának híre, Kossuth 1848. március 3-i beszédével megszavaztatja az abszolutizmus megdöntését jelentő határozatot, s ez már nemcsak Magyarországnak szól, hanem Ausztriának is. Néhány nap múlva Bécsben kitör a forradalom. Időközben Pesten az Ellenzéki Kör tagjai az országgyűléshez intézendő petíció tervén dolgoznak és március 9-én megszavazzák a nemzet követelését, - a 12 pontot. Kossuth javaslatára március 14-én az országgyűlés megszavazza a felirati javaslat azonnali átadását az uralkodónak, miközben a magyarországi események megelőzik az országgyűlést. Amikor a küldöttség hajóra szállt, Länderer nyomdájában már nyomták a szabad sajtó első termékét. A küldöttség a hajóúton elkészítette annak a királyi kéziratnak a tervezetét, melyben a nádornak kívántak teljhatalmat a magyar ügyek intézésében; ezt a kéziratot - a pesti hírek megérkezése után - Bécsben kiegészítették a magyar kormány kinevezésére vonatkozó ponttal. Az eredmény a felelős magyar minisztérium és gr. Batthyány Lajos miniszterelnök kinevezése. Az országgyűlés utolsó szakasza lezárta a reformkort, a megalkotott törvények ugyanakkor egy új kor kezdetét is jelzik. Az országgyűlési tárgyalások hátterében mindig ott van a pesti forradalmi tömeg, amely újra és újra nyomatékot ad a követeléseknek. Az országgyűlés április 11-én fejezte be munkáját, ezen a napon alakult meg Magyarország első független kormánya. A szentesített 31 törvénycikk nem oldotta meg a polgári átalakulás valamennyi kér dését, de jól szolgálta a továbbmunkálkodó forradalmat. Törvényt hozott ez az országgyűlés a jobbágyi szolgáltatások eltörléséről, a földesurak állami kártalanításáról, az ősiség eltörléséről, nem zeti hitelintézet felállításáról, a központi kormányszékek felszámolásáról, az évenként Pesten tartandó népképviseleti országgyűlés XXIV
