Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

1839-1840. évi országgyűlés irományai

mert hiszen! trónja elöl ezen szavakkal bocsátotta el most is a' Nemzet Kép­viselőit "Haza törésiekkel mondjátok meg küldőiteknek, hogy az előttem igen kedves magyaroknak - ezentúl is - nem annyira urok, mint attyok lenni akarok." Ezt nem egyedül királyi, hanem atyai szív is ömledeztette, - hallotta a' sza­vakat az Ég! 's Isten-kezében lévén a' királyoknak szíveik is - be töltetni a' nemzetiségüket legfőbb kincsüknek tartó magyaroknak forró óhajtásait - a' magyarokat soha el nem hagyó Magyaroknak Istene! A' hetedik törvénycikkelv az 1832/6-iki Diaetán alkotott úrbéri törvé­nyeken tett némelly világositásokról és módosításokról szóll. Az e' tárgyró- li tanácskozások széles térmezőt nyitottak a' vetélkedésekre, 's a1 majd nem számnélkűli kívánatok elő terjesztésére. Vóltak kik az 1832/6-ki Diaetán a' jobbágyságnak adott engedmények vissza húzogatásával - a' Theresiaum Urbári­umot vissza hozni akarták, - mások kiknek még ez is igen szabadelmű vólt, a' Verbőczy idejebeli urbérnek vissza állítását óhajtani látszottak; - vólt kü­lönösen egy Vármegye melly a' férfi robotoknak asszony kézzel teendő robotok­ká leendő ált változtatásukra, 's az úrbéri robotoknak olly móddali megkettőz- tetésükre kérte a' Törvényhoztást.Mások végre az úrbéri rendezési per szabá­lyain igen lényeges változtatásokat tétetni kívántak. De! mindezekből - men­nél kevesebb sikerűit 's mint meg írtuk - a' nagy többség - és a Fő Kórmány is - kiadott válaszaiban állandóúl azon elv mellett maradnak, hogy a' job­bágyság sorsát az eddiginél rosszabbá tenni - az úrbéri rendezési szabályok­ról szólló, 's még alig 3 éves törvényeket pedig - illy hamar 's elegendő a- datok nélkül bolygatni se nem lehet, se nem tanácsos. Történtek mindazáltal az 1832/6-ki úrbéri törvények rendeletéin némelly változtatások 's világositások, - mellyek közzűl a' nevezetesebbek ezek: hogy t:i: 1. / A' jobbágyoknak törvénnyel megengedett pályinka főzés - a' zsellé­rekre is nyílván értetődik, - különben pedig a' pályinkának kimérése, - vagy a' törvényes taksa lefizetése nélküli főzése - elkobzással (confis­catio:) büntettessék. 2. / Az 1836-ki 6-ik törvénycikkely 3-ik §-a 6-ik szakaszának rendelete akép világosítatott, hogy azon egész telki járandóság alatt, - melly az említett szakaszban nyólc úrbéri zselléreknek kiadatni rendeltetett - nem úrbéri szántóföld és rétbeli - hanem egyedül legelőbeli járandóság érte­tik. 3. / Hol a' jobbágyok a' só árúlásnak taksa fizetés mellett vagy a' nél­kül gyakorlatában vóltak - abeli gyakorlatukban továbbá is meghagyatnak. A./ A földes úri munkának tellyesítését makacságból elmulasztó, - vagy 209

Next

/
Thumbnails
Contents