Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
1839-1840. évi országgyűlés irományai
az illy ünnepélyes alkalmakkali ősi jó szokás, mind kivált annál fogva a- zonban! hogy az utódok - egy sommában össze szorítva olvashassák 's tanulhassák meg a' megyei levéltárban feltalálhatandó jelen tudósításunkból, az 1839/40-ik évi nevezetes Országgyűlésének históriáját, 's az ott alkotott törvényeket teremtő adatokat és okokat - lehető rövidséggel - következőleg fejtjük ki azokat: Eltelvén az Országgyűlési tagok várására törvény szerint szánni szokott három első napok - junius 5-én azon kellemetes történettel nyilt meg az Országgyűlése; hogy Posonyba leérkezett Felséges Királyunk és Királyné Asz- szonyunk hív magyarjaiktól magyar nyelven lett idvezlésüket elfogadták - maga nemében legelső örvendetes történet, a' felséges ausztriai ház három századokat már meghaladó országlásának egész ideje alatt, - 's homály fedi ugyan a' részben a' hajdankort, de amennyiben Szent Istvántól kezdve - latin nyelven írtak királyaink cancelláriáiban - latin nyelven írták a' törvényeket - papok valának a' Nemzet nevében királyaink előtt tisztelkedett szónokok; azoknak pedig akkor is a' latin nyelv volt a' világiaktól őket elválasztó szibboletjük, - sőt még maga a' századjánál különben sokkal nagyobb Corvinus Mátyás is - sokat tett a' Nemzet tudományi, - mívelési, 's katonai dicsőségének felemeléséért, - sokat tett a' latin és görög nyelvekért - 's a' tudósok akkori azon két nyelveiken írt könyvek össze szerzéséért - de a' magyar nyelvért semmit sem - maga is magyaruk csak a' táborban beszélt őtet imádott katonáival, -'s országlása alatt három prímásaink, Bekelsloer vagyis Joannes Alemammus, János arragoniai, 's Hyppoli- tus Este ferrarai hercegek magyarúl sem tudtak - nyélc hosszú századok múlva, alkalmasint az 1839/40-iki Diaeta alatt, történt legelső példája annak; hogy magyarúl köszönték mág a' magyarok - trónjokon ülő királyukat és királynéjukat, - 's nem hazafiúi édes andalgás! hanem jó királyunk, 's törvényes utódjai fejedelmi magas erényeikben, és nagy lelkűségükben vetett hazafiúi erős hit bennünk az; hogy meg lesz még az is, hogy a' honi nyelvnek kedves hangjai királyaink ajakairól is - a trónon megzendűlnek!! ! Csak hamar tudatá Felséges Urunk királyi kegyelmes előadásait az Ország Rendéivel. Három pontokat foglalónak azok magukban, úgymint: a. / A' magyar ezredek kiegészítését; b. / A' katonai élelmezés, és szállásolás jobb elrendezését; 's c. / A' Duna illetőleg a' több folyamok szabályozását, - de mivel a' királyi kegyelmes előadásokat - nem mindjárt, hanem több hónapok múltával vevék az Ország Rendei tárgyalás alá, - mi is azokróli tudósításunkat maguk helyére hagyván,- tudósítás tételünkben követjük azon rendsort - mellyen az Ország183
