Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

Bevezetés

megmenekült a börtönből, de megvakulva visszavonult a politikától.

A másik hirhedett per az országgyűlési ifjak, Lovassy László és társai ellen folyt, - ugyancsak felségsértés ürügyén. A vádpontok között szerepelt, hogy Társalkodó Egyletet alakítottak, lengyel menekülteket láttak vendégül, lázító beszédeket mondtak és lázító leveleket írtak. Az országos felháborodás ellenére az ítélet megszületett; az új országgyűlés által kicsikart kegyelem Lovassy e- setében későn érkezett, az események idegileg összetörték a nagyreményű ellenzéki ifjút.

Végezetül meg kell emlékezni Kossuth Lajos perbefogásáról és elítéléséről. A vád ez esetben a Törvényhatósági Tudósítások terjesztése. Kossuth Lajos az országgyűlés berekesztése után az Országgyűlési Tudósítások mintájára kéziratos tudósításokat terjesztett a mecyegyűlések történéseinek országos megismerésére. Ezek a tudósítások többet jelentettek, mint az elhangzottak hiteles lejegyzését; tudatosan szerkesztett ellenzéki újság volt ez. Az udvar a többszöri eredménytelen betiltás után 1837 májusában letartóztatta Kossuthot. 1840-ben az országgyűlés szabadította ki; szerencsére töretlen lendülettel és energiával került ki a börtönből, perbefogása csak a népszerűségét növelte.

A reakció támadása az egyének elleni pereken kívül a megyék ellen is megindúlt. A főispánok segítségével igyekeztek befolyásolni a tisztújításokat és újra meg akarták valósítani a rendeleti kormányzást. Az erőszak azonban célt tévesztett. A megyék ellenállása nem tört meg, újra és újra tárgyalták sérelmeiket; egymás közötti levelezésük mindennapossá lett, az udvarnak címzett elutasító és tiltakozó felirataikból kezdett eltünedezni a kötelező hódoló formula is. A Törvényhatósági Tudósítások betiltása és Kossuth perbefogása pedig olaj volt a tűzre.

Időközben az osztrák birodalom lehetőségei is megváltoztak. A válságba jutott török szultánság helyzetének rendezésekor vált nyilvánvalóvá, hogy elvesztette nagyhatalmi pozícióját. Súlyosbította ezt a gazdasági válság; a Franciaország felől fenyegető veszély ellenére a pénzügyi helyzet lehetetlenné tett egy esetleges háborút. A külpolitikai presztizsveszteség belpolitikai válsággal párosult. A válság egyik gócpontja a kormányozhatatlannak bizonyuló Magyarország. Ebben a helyzetben az udvar kénytelen volt összeXVI