Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

Bevezetés

hogy a "junktim" (az úrbéri, kereskedési és adóügyi törvényjavaslat együttes felterjesztése) kérdésében a helyzetet addig tudta élezni a képviselőház, hogy az országgyűlést eredménytelen működés miatti feloszlás veszélye fenyegette. Az ellenzék ezek után gyorsan visszavonult és teljes energiájával megkezdte az úrbéri kérdések tárgyalását, mindez egy jól szervezettt, jól irányított nagymúltú parlamenti ellenzéknek is dicséretére vált volna.

A földesúr-jobbágy viszonyt illetően az országgyűlési többség azon az állásponton volt, hogy a tulajdonviszonyokat érintő alapokat változatlanul kell hagyni. A radikális reformerek minden áldozatra hajlandók voltak, vállalták a feudális kiváltságok teljes lerombolását is. A megegyezésre egyetlen mód kínálkozott; megteremteni a jobbágy felemelkedésének törvényes lehetőségét, miközben a földesúrnak adandó szolgáltatásokat a minimumra kell csökkenteni, törvénnyel kizárni a visszaélési alkalmat. Három nagy kérdés várt megoldásra: a jobbágy birtokbírhatási joga, személy- és vagyonbiztonsága, és a szolgáltatások örökös megváltásának lehetősége. A birtokbírhatás joga és az úriszék teljes eltörlése, ami a személy- és vagyonbiztonság záloga lett volna, már az alsó táblán sem kapta meg a többséget. Az önkéntes örökválságra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása tartott a legtovább, a két tábla között a javaslat négyszer tette meg az utat, miközben a képviselők a főrendek ellen epés megjegyzésekkel tűzdelt beszédeket mondtak. A szellemesen gúnyos szónokok között találjuk az ékesszólásáról híressé vált borsodi követet, Palóczy Lászlót. Miután a tárgya lások teljesen megrekedtek, a nádor közbenjárására a főrendek átengedték a javaslatot. Az udvar azonban visszautasította, miközben a főispánok segítségével a megyékben is megkezdte az egység bom- lasztását. A munka sikerrel járt; az örökválságról készített javaslat megbukott. Az úrbéri tárgyalások egyetlen eredménye a szolgáltatások törvényes rendezése és csekély mértékű könnyítése.

A magyar nyelv ügyében annál eredményesebb volt az országgyűlés a magyar az állam nyelve lett és ez a nemzetté válás, a nemzeti tu dat kialakulása szempontjából sokkal többet jelentett a törvény be tűjénél, ahogy ezt a későbbi történések igazolták.

Az országgyűlés utolsó szakaszában még egyszer sikerült az ellenzék akcióegységét megteremteni. I. Ferenc halála után Ferdinánd trónralépése az országgyűlés szempontjából nem jelentett fennakadást, megkoronázása még apja életében megtörtént. Leveleiben azonXIII