Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

Bevezetés

hogy a "junktim" (az úrbéri, kereskedési és adóügyi törvényjavas­lat együttes felterjesztése) kérdésében a helyzetet addig tudta élezni a képviselőház, hogy az országgyűlést eredménytelen műkö­dés miatti feloszlás veszélye fenyegette. Az ellenzék ezek után gyorsan visszavonult és teljes energiájával megkezdte az úrbéri kérdések tárgyalását, mindez egy jól szervezettt, jól irányított nagymúltú parlamenti ellenzéknek is dicséretére vált volna. A földesúr-jobbágy viszonyt illetően az országgyűlési többség azon az állásponton volt, hogy a tulajdonviszonyokat érintő ala­pokat változatlanul kell hagyni. A radikális reformerek minden áldozatra hajlandók voltak, vállalták a feudális kiváltságok tel­jes lerombolását is. A megegyezésre egyetlen mód kínálkozott; megteremteni a jobbágy felemelkedésének törvényes lehetőségét, miközben a földesúrnak adandó szolgáltatásokat a minimumra kell csökkenteni, törvénnyel kizárni a visszaélési alkalmat. Három nagy kérdés várt megoldásra: a jobbágy birtokbírhatási joga, személy- és vagyonbiztonsága, és a szolgáltatások örökös megváltásának le­hetősége. A birtokbírhatás joga és az úriszék teljes eltörlése, ami a személy- és vagyonbiztonság záloga lett volna, már az alsó táblán sem kapta meg a többséget. Az önkéntes örökválságra vonat­kozó törvényjavaslat tárgyalása tartott a legtovább, a két tábla között a javaslat négyszer tette meg az utat, miközben a képvise­lők a főrendek ellen epés megjegyzésekkel tűzdelt beszédeket mond­tak. A szellemesen gúnyos szónokok között találjuk az ékesszólásá­ról híressé vált borsodi követet, Palóczy Lászlót. Miután a tárgya lások teljesen megrekedtek, a nádor közbenjárására a főrendek át­engedték a javaslatot. Az udvar azonban visszautasította, miközben a főispánok segítségével a megyékben is megkezdte az egység bom- lasztását. A munka sikerrel járt; az örökválságról készített ja­vaslat megbukott. Az úrbéri tárgyalások egyetlen eredménye a szol­gáltatások törvényes rendezése és csekély mértékű könnyítése. A magyar nyelv ügyében annál eredményesebb volt az országgyűlés a magyar az állam nyelve lett és ez a nemzetté válás, a nemzeti tu dat kialakulása szempontjából sokkal többet jelentett a törvény be tűjénél, ahogy ezt a későbbi történések igazolták. Az országgyűlés utolsó szakaszában még egyszer sikerült az el­lenzék akcióegységét megteremteni. I. Ferenc halála után Ferdinánd trónralépése az országgyűlés szempontjából nem jelentett fennaka­dást, megkoronázása még apja életében megtörtént. Leveleiben azon­XIII

Next

/
Thumbnails
Contents