Hőgye István: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 20. (Miskolc, 1981)

Kir. Felséged előtt egész őszinteséggel meg vallani, hogy mi a Megyei Törvényhatóságok Köz Gyűléseiben törvényes alkotmányunk szerént egész nyilvánossággal tartattni szokott Tanátskozásoknak nyilvános közlését annál kevésbé tartottuk és most sem tarthattyuk tilosnak vagy éppen kárhozatosnak, hogy ezeknek illy formában és módon lehető közlése, a múlt egész Ország Gyűlés által sem tilalmaztatott s ezen elvből kiindulva vaiánk bátrak Felséged Kegyes Thronusához orvoslásért esedezve folyamodni. Most azonban annáI szorongatóbb aggodalom lépett meg bennünket, amennyiben megértettük, hogy Kossuth hajósnak az illető polgári törvényhatóságnak elmellőzésével egyedül katonai erővel lett elfogattatásában ugyan azon mód gyakoroltatott, mellyet a hüségtelenség után megitélt nemes ifiak dolgában tett alázatos felírásainkban, mint törvényeinkkel egybe nem férhetőt Felségednek bépanaszlani bátorkodtunk, sőt ezen aggodalmunk most azzal nevekedett, hogy az elfogat tatás következésében történt írások elfoglalása sem alkalmaztatott a polgári Törvényes Bizonyság és eképpen több Nemzetség gyökeres oklevelek is mellyek Kossuth Lajosnál, mint külömben hires ügyvédnél letéve lehettek Törvényeink világos értelme ellenére a Kir. Ügyész kezébe juthattak. Mellyre nézve mélységes alázatossággal és fiúi bizodalommal azért esedezünk Felséges Örök Cs. Kir. Felséged előtt melly szerént személyes bátorságunknak, mely a polgári létnek egyedül való alapja biztosítása tekintetéből a Törvényes időnek bé következése előtt is az Ország Gyűlést egybe hivatni és biztos minden magyarázatokat kirekesztő büntető törvényeknek alkotásával hiv jobbágyainak ezen tekintetbe eddig szenyvedett aggodalmát megszüntetni méltóztasson..." IV. A. 1001/h. Loc.323. No.847I83. I837. október Zk. Sátoraljaújhely Zemplén vármegye közgyűlésén felolvasták Pest vármegye átiratát arról, hogy a Kossuth Lajos kiszabadítása ügyében a királyhoz küldött feliratukra dorgálást, intést kaptak, nem pedig a várt megértést. IV. A. 1001/h. Loc.325. No.I263.