Seresné Szegőfi Anna: Zemplén vármegyei esküszövegek - Borsodi Levéltári Füzetek 19. (Miskolc, 1983)
Bevezetés
VT sadalmi szempontból egyaránt. A becsületesség egyik alapkövetelménye volt, az eskü, fogadalom megtartása, ez a magyar ember jellemzőjének számított, az esküszegő mindig bűnhődött, mint irodalmi példákban pl. Petőfi: Király esküje p. versében V. László, vagy Arany : Hamis tanú versének szószegő öregje. Szólásainkban alig van erre " bocsánat ", ritka kivétel : " Csak úgy találja, mint esküdt embert az átok! " amely azt jelentené, hogy hiába esküszegő, az átok úgysem éri utói. Szövegeink válogatásakor és a 17-19. század peres irataiban leggyakrabban a következő kifejezéseket találhattuk az esküjegyzőkönyvekben és más szöveges bejegyzésekben: " esküszöm ", " esküszik ", " hitet tesz ", " hit alatt ", " hitire ", " hiti szerint ", " hite után ", " jó lelkiismerete szerint " stb. Többféle eskü ismeretes, amelyeket a közügyek gyakorlói, folytatói tesznek. Hazánkban a bizonyítási eljárás része lett már, I. László, Kálmán király törvényeiben is előforduló, fontos szerepű a földre történő eskü /juramentum super terrem/. A ma használatos: vallási, lelkiismereti eskü, /amely istenre, mint tanúra vagy valamely szent dologra való hivatkozással történő ünnepélyes kijelentés, Ígéret/ jogi eskü /a biróság előtt tett valótlanság esetén bűnvádi következményekkel járó kijelentés, vallomás vagy szakértői vélemény megerősítése/ és hivatali eskü /mely hivatással, közhivatallal járó vagy az állampolgári jogviszonnyal kapcsolatos kötelességek, kötelezettségek teljesítésére az " esküszöm " szóval kezdődő ünnepélyes nyilatkozat, Ígéret, fogadás/. Vizsgált időszakban e háromféle eskü együtt szerepelt, a- mennyiben istenre, a szentekre, a boldogságos szűz Máriára hivatkozással kezdődik az esküszöveg, isten engem úgy segéljen és istennek minden szentjei kijelentéssel ér véget. A szövegekben legalább még egyszer előfordul a jó lelkiismeretem szerint, vagy hitemre, hitem szerint kifejezés is. A szövegek fontosabb része a hivatallal járó feladatok, teendők pontos körülírása, az engedelmesség, kifogástalan magatartás, gondos munkavégzés, hivatali titkok megőrzése, A mai jogi esküből pedig a harag és részrehajlás, az adomány, félelem stb. szerepel a régi esküszövegekben. Ha végigkísérjük a közölt szövegeket azt láthatjuk, hogy a koraiakban még több az egyházi, vallási, lelkiismereti vonás, ilyen pl. a tarcali főbiró 1701. évi esküjében:"... mindenek felett elsőben is az ur istennek dicsőségét néző dolgokat teljes tehetségem szerint
