Seresné Szegőfi Anna: Zemplén vármegyei esküszövegek - Borsodi Levéltári Füzetek 19. (Miskolc, 1983)
Bevezetés
XIII is, mivel rájuk érvényes volt a megye és az állomásos hely törvénye, szokása, megyei közköltségen éltek, a tiszteket a megye nevezte ki, bizta meg meghatározott időre, megszabott feladattal. A logikai rendet a vármegyei, a mezővárosi hivatalokat, gazdálkodást irányitó tisztviselők esküinek közlése kezdi, a törvénykedésben résztvevők, idegenek folytatják és az iskolai alkalmazottak esküformája zárja. A megyei tisztségviselők, de a mezővárosoké is rangsorban követik egymást alispán, vra. főjegyző, számvevő vagy mezővárosi főbiró, nemesek hadnagya, senátorok stb. a sorrend. Minden esküt tevő valamilyen formában kapcsolódik egymáshoz, alá - fölérendeltségi viszonyban; igy a látszólag kívülálló megyei hadak parancsnoka, vagy a postakiadó éppen úgy, mint az uradalmi szőlő becsüs, vagy az idegenek. Minden esküszöveget sorszámmal láttuk el, közöljük az esküvés idejét, évszámát, az eredeti cimet használjuk, ha cim nem maradt az eskü tartalmából zárójelben cimet közlünk. A szövegek tagolását az eredeti szerint hagytuk meg, alulra a levéltári jelzet került és esetleges szövegmagyarázat, vagy utalás, hogy hasonló illetve azonos szöveg milyen évben, hol, milyen jelzeten szerepel még. Az anyag válogatásánál és összeállitásánál a terjedelemre tekintettel közel 250-ből csak I50 szöveget válogattunk, a legjellemzőbbeket, érdekesebbeket, sokatmondóbbakat, különös figyelmet fordítottunk arra, hogy ahol lehetett a jellegzetes hegyaljai "hivatalok" esküjeit beválogassuk igy hétféle szőlőpásztor, nyolc városgazdái, hat-hat birói, útbiztosi, adószedői eskü szerepel. A közölt eskük között találni borbiró, pincefelügyelő, factor, szőlőbecsüs sajátosan a vidékre jellemző foglalkozást. Képviselve vannak a gazdálkodási ágak, erdő, mező, rét felügyelői, pásztorai, a megyei fő- és alhivataÍnokok, városi, falusi elöljárók, iskolai tisztségviselők, a katonai és közigazgatási rend fenntartói: megyei hadnagy, csendbiztos, várnagy, huszárok, falusi kisbirók, strázsák. A teljességre törekedtünk, mikot megyei, községi bábát, orvost, seborvost, földmérőt vagy könyvtárőrt, egyházfit görög, zsidó, cigány, tót esküszöveget válogattunk össze. Kiadványunk végén betűrendben a fontosabb fogalmak, kifejezések, idegen nevek magyarázata szerepel, hiszen nemcsak a latin szavak, de a 17-18. századi magyar szövegrészeket is értelmezni szükségesek pl. bajulátor = szerződéses szolga, ökrész = ökörpásztor, tölt- vény = szőlőtábla, szőlővel beültetett hegyoldal, utak kivágása =
